A legáltalánosabban használtak a kenőolajok. Ezek lehetnek ásványi, növényi vagy állati eredetűek, illetve szintetikus, azaz mesterségesen előállítottak. A kenőolajok legfontosabb összehasonlító tulajdonsága a viszkozitás, mely a folyadék belső súrlódási ellenállását mutatja, vagyis hogy mennyire folyékony. A nagy, lassan mozgó alkatrészek kenésére nagyobb viszkozitású olaj szükséges, mert több ideje van a kenőanyagnak kifolyni a kenési helyről, ezzel szemben a gyorsan mozgó alkatrészek kenésére kis viszkozitású olaj a megfelelő, mint például a textiliparban a gyorsan pörgő orsókhoz.

Bárhogy is vigyázunk, szinte elkerülhetetlen, hogy ne kerüljön belőlük a környezetbe. Gondoljunk a biciklinkre, amit ilyen jó időben mindenki elővesz, és a láncát beolajozza. Mivel az olajozást – a használat függvényében – időről időre el kell végeznünk, ezért gondolhatjuk, hogy az olaj, amit pótolnunk kell, azon szép tájakon kerül vissza a környezetbe, amelyeket biciklinkkel bejártuk. Nem is beszélve magáról az olajozásról, amikor esetenként több cseppen a földre, mint a láncra.

Olcsóságuk miatt a különféle ásványiolaj- (kőolaj-) alapú anyagok használata a legkedveltebb, ámde környezetvédelmi megfontolásból már sokan a növényiolaj-alapú kenőanyagok felé fordulnak. Az ásványi olajok a környezetbe kerülve lassabban bomlanak le, mint a növényi olajok, ezért kell különösen óvatosan bánni velük.

A Bantleon cég által előállított, igény szerint fejlesztett, speciális kenőolajok a legkülönbözőbb feladatokra és körülményekre alkalmazhatók.

Például olyan speciális gépolajokat is előállítanak, amelyek –50 Celsius-fokos hidegben, így akár Szibériában is bírják a megterhelést.

A növények „vadulása” csak következmény