Kérhető a rejtett hívószám leleplezése
Most azonban felkavarodtak az események egy jelenség körül. Internetes hirdetésekben megjelent egy szolgáltatás, amely azt ígéri, hogy a rejtett számról érkező hívások kezdeményezőinek telefonszámát felfedi előfizetői csomagot vásárló ügyfeleinek.
A szolgáltatás mögött egy technológiai sajátosság kihasználása rejlik. A telefonszámokat ugyanis minden hívásnál elküldik a telefonszolgáltatók a központoknak, a hívás információival együtt. A rejtett hívásoknál ezt az információt (telefonszámot) nem jelzik ki, de az adatforgalomban ott is megjelenik. Bizonyos országokban viszont nem működnek megfelelően a hálózati eszközök, így ott megjelenik a telefonszám. Nem kell tehát mást tenni, csak egy olyan országon „átvinni” a beszélgetéseket, ahol ez megoldható, és az ott kinyert telefonszámot átadni az ezért fizető ügyfélnek.
A Seboo.org címen elérhető magyar nyelvű honlap mögött egy Seychelle-szigetek-beli címen bejegyzett céget találunk. A cég munkatársa, Nagy István szerint a szolgáltatás béta üzemmódban megközelítőleg egy hónapja működik. Jelenleg mintegy 2000 regisztrált felhasználójuk van, akik közül kb. 350-en előfizető ügyfeleik. „Két-három éve Amerika és Kanada területén jól működik a TrapCall nevű szolgáltatás, amely lényegében megegyezik a most magyarul is elérhetővel. A szolgáltatás egyértelmű igényre jött létre. Nem tömeges keresletre, de a népesség 0,4-0,5 ezrelékére számítunk mint potenciális felhasználóra” – fogalmaz Nagy István.
De mit lehet tenni a rejtett számról érkező zaklató hívásokkal, ha nem akarunk előfizetni a külföldi szerveren keresztül érkező szolgáltatásra?
Hol vannak a jog eszközei, mielőtt fizetős szolgáltatásokra szorulnánk, alapvető nyugalmunk megőrzése céljából?
Kézenfekvő módon elsőként a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordulhatnánk. Ám a hatóság válaszában egyértelműen kizárja illetékességét. – A Seboo.org nem elektronikus hírközlési szolgáltatást végez. Ebből következően a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hatáskör hiányában nem vizsgálhatja azt – válaszolta kérdésünkre Molnár-Valkó Ildikó, az NMHH szóvivői irodájának munkatársa.
– Az NMHH csupán azt vizsgálhatja ebben az ügyben, hogy az általa felügyelt elektronikus hírközlési szolgáltatók, melyek részt vettek egy rejtett számú hívás lebonyolításában, megfelelnek-e a műszaki szabványoknak – véli dr. Ormós Zoltán infokommunikációs jogi szakértő, az internet- és távközlésjogra szakosodott Ormós Ügyvédi Iroda jogásza.
Rejtett számot egyébként ma már az üzleti életben egyre ritkábban használnak.
– A cégek egy része igyekszik hasznos információkkal segíteni ügyfeleit. Gyűjtik és féltve őrzik azok adatait, és nem akarják őket véletlenszerűen zaklatni – mondja Wolf Gábor, a kisvállalkozási marketing szakértője.
– Ha egy cég ezt ügyesen végzi, akkor a vevő szemében a reklám inkább segítségnek, akár „kivételezésnek” hat, nem pedig nyomulásnak. Sajnos vannak, akik ezt még nem ismerték fel, és vevőket zaklató marketinget – telemarketing, SMS-marketing, levélszemét – folytatnak. Remélhetőleg az új technológia elbizonytalanítja az ilyeneket.
