Azóta folynak ásatások a lelőhelyen, mióta távoli őseink régészeti nyomait találták meg a barlangban. Az eddig összegyűlt leletanyag mikroszkópos elemzése során mutatták ki a növényi hamut s a csontmaradványok szenesedését. A leleteket a barlang belsejében tárták fel – vagyis nem fújhatta be azokat a szél vagy moshatta be a víz –, jól láthatóan emberi tevékenység során kerültek oda, mellettük pedig Homo erectus pattintotta kőeszközöket találtak egymillió éves régészeti rétegben. Michael Chazan, a Toronto Egyetem Régészeti Központjának igazgatója, kutatásvezető szerint eredményeik legalább 300 000 évvel korábbra keltezik a tűz használatának megjelenését, mint azt eddig feltételezték, s egyértelműen a Homo erectushoz kapcsolják barlangbeli használatát. (Azt már korábban bizonyították, hogy nem fajunk, a Homo sapiens találta fel a tűz használatát, mivel csak mintegy 200 000 évvel ezelőtt fejlődött ki a mai ember, a tűz tudatos használatának eddigi legkorábbi nyomai pedig 700 00 évvel ezelőttről származtak.)

Az elemzések során kiderült, hogy a barlangban mintegy 700 Celsius-fokos hőmérsékleten égtek el a növényi anyagok és szenesedtek meg a csontok. Ez egybevág azzal az előzetes vélekedéssel, hogy levelek, fűfélék égetésével táplálták a tüzet, ezek ugyanis valóban csak ekkora hő termelésére képesek. Az is kiderült, hogy hosszú időn át rendszeresen égett tűz a barlangban. Chazan a Live Science munkatársának elmondta, hogy mivel tűz csiholására alkalmas eszközt eddig nem találtak, jelenleg úgy vélik, hogy a barlangon kívül természetes úton keletkezett tűzből vittek lángcsóvát a barlangba, és azzal gyújtották meg a leveleket és a fűféléket.

A tűzzel távoli őseink melegen tarthatták magukat, elijeszthették a ragadozókat, és a sütéssel táplálékukat emészthetőbbé tehették. Chazan hangsúlyozza, a legfrissebb kutatások szerint a tűznek fontos szocializáló szerepe is lehetett, meg kellett szervezni őrzését, és sütve, melegedve köré lehetett gyűlni.

Chazan a Live Science munkatársának elmondta, a barlangi leletek további elemzésével a jövőben arra a kérdésre keresik a választ, miként változott a tűz használata a barlangban az évezredek során, és miként hatott ez az oda betelepülők életmódjára.

Paola Villa, a johannesburgi Witwatersrand Egyetem munkatársa szerint további kutatások szükségesek, mivel eddig nem találták valamiféle tűzhelynek, földbe mélyített gödörnek a nyomát a lelőhelyen. Villa az AP tudósítójának leszögezte, a tűz tudatos használatát ez bizonyítaná egyértelműen.

A dél-afrikai Wonderwerk-barlangban rendszeresen égett a tűz