Mielőtt bárki is az antibiotikumokat a vádlottak padjára ültetné, szögezzük le, a baj nem velük van. Annál inkább azzal a hatással, amit a bélbaktériumokra kifejtenek.

A Tereza Ajslev vezette dán vizsgálat eredményét most Martin Blaser, a New York Egyetem mikrobiológusa állatkísérletekkel igazolta. Az eredményekről Párizsban, a március végi International Human Microbiome kongresszuson számolt be.

A kísérletben fiatal egereknek kis dózisban penicillint adtak. Harminc hét elteltével a kezeletlen állatokkal összehasonlítva az antibiotikumot kapott rágcsálók nemcsak túlsúlyosak lettek, de megváltozott a bélflórájuk is. Ezek után steril környezetben nevelt, tehát csíramentes egereknek is beadták a penicillinnel kezelt egerek bélbaktériumait. A következmény ugyanaz: az egerek már öt hét után elhíztak.

Tereza Ajslev humán adatait erősítette meg az is, hogy a legnagyobb súlyt azok a kísérleti állatok érték el, amelyeknél az antibiotikum-kezelést már a születés pillanatában elkezdték. Martin Blaser szerint ez azzal magyarázható, hogy újszülöttkorban a bélflóra még különösen sérülékeny.

Igaza volt tehát Arthur Kaser cambridge-i kutatónak, aki egy éve azt nyilatkozta, a bélben élő baktériumok még sok meglepetést okozhatnak. Annyit azért tudunk, hogy legalább 400-féle baktérium van ott, de sem pontos összetételük nem ismert, sem az, hogy miképpen vesznek részt az élettani folyamatokban.

Az, hogy a csecsemőkori antibiotikum-kezelés elhízáshoz vezet, alighanem csak egyetlen adalék azokhoz a kutatásokhoz, amelyek a bélbaktériumok működését lesznek hivatottak felderíteni. Mindezt tetézi, hogy kiderült, a baktériumflóra nemcsak az egyed életében változhat, de az emberi fejlődés során is.

Cecil Lewis és munkatársai egy most folyó vizsgálatról ugyancsak a párizsi kongresszuson számoltak be. Múmiákból nyert, 1500-3000 éves székletmintákat vettek górcső alá. Az itt föllehető bakteriális DNS elemzése alapján a történelem előtti ember bélflórája kétségtelenül eltér a modern emberétől. Alighanem hasznos lehet majd olyan primitív afrikai néptörzsek vizsgálata is, akik ma élnek, de nem jutnak antibiotikumos kezeléshez.

Lehetséges, ha az ember visszakapná a „régi” bélbaktériumokat, elejét vehetnénk nemcsak az elhízásnak, de számos más betegségnek is? A bélflóra megváltozása felsorakozik majd azok közé a tényezők közé, amit civilizációs ártalomnak nevezünk?

Talán még a kérdések is koraiak, nemhogy a válaszok. Mindenesetre az eddigi szabályt még inkább érdemes figyelembe venni; antibiotikumot csakis alaposan indokolt esetben szedjünk. És nem nyakra-főre.

Ami az elhízást illeti, addig is, míg pontos válaszok nincsenek, változatlanul a kalóriákra kell figyelni.