Mi történne, ha leállna az internet?
Nemcsak esetleges óriási természeti katasztrófáktól vagy bűnözők, terroristák összehangolt támadásaitól tart, sokkalta inkább magának az internetnek a belső betegségeitől. Jól ismert, hogy az interneten az adattömegek vészes rohamban dagadnak napról napra, és egyre kevésbé tudja megnyugtatóan kezelni ezt az áradatot az immár „öregnek” tekinthető infrastruktúra. Az is nyomasztó, hogy a növekvő komplexitás nyomán sűrűsödnek a szoftverekből adódó, akár katasztrofális következményekkel is járó hibák. Nőnek persze a költségek is, de ez kevésbé vészes, mint a túlterheltség. Az sem mellékes, mi történne egy nagy térbeli kiterjedésű és akár többnapos áramkimaradás esetén.
Az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Hivatal, az ENISA vezető munkatársa, Udo Helmbrecht professzor szerint az egész világ, de főleg a fejlett országok kivívott jólétét fenyegeti függésünk az internettől – magát a kormányzást és természetesen a gazdaságok egészét.
Kétségtelen viszont, hogy van az internetnek egy hatalmas erőssége: decentralizált jellege, az, hogy nem egy szuperközpont adja ki az utasításokat a működéséhez. Erőssége ez, ami egyúttal veszélyeket is jelenthet. Egyre kevésbé lehet tudni ugyanis, mennyire szilárd a rendszer, hol bújnak meg gyenge szemek a láncokban, milyen – akár távoli – hatások keletkeznek egy-egy csomópont kiesésével. Azt már az integrált villamos hálózatok működéséből tudjuk, milyen lavinahatást, sorozatos lekapcsolásokat és végül összeomlást, nagy térségek hosszas ellátatlanságát válthatja ki akár csak egy kiterjedt égiháború villámcsapás-sorozata is. Az informatikai világháló robusztusságát, csapásoknak ellenálló képességét voltaképpen átfogó módon még nem ismerjük. A csapás jöhet a természetből éppúgy, mint mondjuk egy kontinensek közötti kábel meghibásodásából, akár teljes kieséséből.
– Nagyon is ideje már, hogy fejlesztők, üzemeltetők, sőt a használók és a kormányzati döntéshozók is ismerjék föl a veszélyeket, és dolgozzák ki az elhárítás lehetőségeit – mutat rá Rosella Mattioli, a fejlett informatikával büszkélkedő Észtország internetbiztonsággal foglalkozó kutatója. Már az is megbénít, ha csak néhány napra elesünk a levelezés, beszélgetés lehetőségétől, de mi van, ha az irányítások, összekapcsolások mondják föl a szolgálatot, nem is szólva a védelmi, bűnözés- és terrorelhárítási rendszerek kieséséről. Ráadásul a hálózathoz közvetlenül kapcsolódó okostelefonok számának rendkívül meredek emelkedésével az ezekkel folytatott kommunikáció is veszélybe kerülhet egy nagy kiesés nyomán. Ám nemcsak a gazdasági és államigazgatási, védelmi rendszerek kerülnek bajba, hanem az egyes emberek is, akik eleinte csak idegessé válnak (mint amikor a szenvedélyfüggőknél elvonási tünetek lépnek föl), de elég hamar pánik is kialakulhat.
Márpedig a pánik általában kiszámíthatatlan reakciókkal jár. Paradox módon a tünetek kezeléséhez, az összehangolt, helyes beavatkozások koordinálásához is az internetre lenne szükség. Hamar kiderül, hogy mindennapjainkat, életünket, a gazdaságot és az államirányítást teljesen áthatja az internet. A P. M. német ismeretterjesztő folyóirat közli a Bitkom egyesület felmérésének adatát: 2009-ben a németek 58 százaléka tartotta elképzelhetetlennek az életét a világháló nélkül (azóta ez az arány nyilván tovább növekedett). Negyedük akár arra is rászánná magát, hogy beépítsenek egy csipet a testükbe az állandó kommunikációs lehetőségek érdekében.