A szeretni való ember
Az Abel-díj kimagasló matematikai eredmények elérését, alapvető matematikai problémák megoldását, új technikák és alaptételek kidolgozását, új kutatási területek megalapozását jutalmazó nemzetközi elismerés. A Nobel-díj mintájára 2001-ben, Niels Henrik Abel norvég matematikus születésének kétszázadik évfordulójára alapított elismerést 2003 óta adják át azoknak a tudósoknak, akik kiváló tudományos munkát végeznek a matematika területén. A díjat odaítélő bizottság tagja volt korábban Lovász László magyar matematikus is.
Az Abel-díj Bizottság hivatalos indoklása szerint a magyar tudóst a diszkrét matematika és az elméleti számítógép-tudomány területén végzett megalapozó kutatásai elismeréseként tüntették ki. Szemerédi Endre nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű kombinatorikai, számelméleti és algoritmuselméleti kutatásokat folytatott, legnagyobb eredménye Erdős Pál és Turán Pál sejtésének bizonyítása, valamint az ehhez kapcsolódó, úgynevezett regularitási lemma megalkotása, a nevezetes Szemerédi-tétel megfogalmazása és bizonyítása. Több mint kétszáz tudományos közlemény fűződik a nevéhez. A díjat május 22-én Oslóban Harald norvég király adja át. A díjjal egymillió dolláros pénzjutalom is jár.
Az Abel-díj 2003 óta íródó történetében nem Szemerédi Endre az első magyar díjazott. 2005-ben a magyar származású, az Egyesült Államokban élő Lax Péter nyerte el a kitüntetést.
A matematikus 1960-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának matematika–fizika szakán. Itt szerzett középiskolai tanári diplomát 1965-ben. Az egyetemen Erdős Pál és Hajnal András voltak legfontosabb tanárai. Első munkahelye az MTA Matematikai Kutatóintézet (1999-tőlMTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet), ahol tudományos munkatársként kapott állást. Emellett 1967 és 1970 között levelező aspiráns volt Moszkvában Iszrail Mojszejevics Gelfandnál. (Ami tévedés eredménye volt – Szemerédi valójában Alexander Oszipovics Gelfond tanítványa szeretett volna lenni.) Hazatérése után tudományos főmunkatársként, később tudományos tanácsadóként dolgozott, majd kutatóprofesszori megbízást kapott. Az 1980-as évektől különböző amerikai egyetemeken volt vendégkutató, vendégprofesszor: a Columbia Egyetemen, majd a Rutgers Egyetemen. 1990-ben az utóbbi intézmény számítógép-tudományi tanszékén kapott egyetemi tanári megbízást. „Kilenc hónapot töltök Magyarországon, hármat az Egyesült Államokban. Néhány évig még folytatjuk ezt a kétlaki életformát, de a feleségemmel ezután itthon szeretnénk élni.”
1970-ben védte meg Moszkvában a matematikai tudomány kandidátusi, később Budapesten akadémiai doktori értekezését. Az MTA Matematikai Bizottságának lett tagja. 1982-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben pedig rendes tagjává. 2010-ben az Amerikai Nemzeti Akadémia (United States National Academy of Sciences) tagjává választották.
Szemerédi Endre az úgynevezett magyar matematika, azaz a kombinatorika, ezen belül is a gráfelmélet egyik legismertebb szakértője. A matematika ezen ágát néha egy kissé nagyképűen leszólták a matematika más területeinek művelői azzal, hogy ehhez csak furfang kell, komolyabb tudás nélkül. Nekik is csattanós választ adtak Szemerédi tételei, melyeket néhány éve a matematikai analízisben is felfedeztek. Évtizedek óta nincs olyan konferencia, hogy a főbb előadások ne Szemerédi Endre tételei körül forognának. „Azért tudok olyan konferenciákról, ahol nem kerültem szóba” – reagál erre. Szász Domokos (MTA-alelnök) azon megjegyzését sem hagyta szó nélkül, hogy ahogy ezer év múlva lesz Rubik-kocka, úgy akkor is ismerni fogják Szemerédi Endre eredményeit. A riposzt: „nem vagyok abban biztos, hogy ezer év múlva is lesz ember, illetve élet a földön.”
Két évvel ezelőtt háromszáz matematikus azért jött Budapestre, hogy az akkor hetvenéves Szemerédi Endre professzort köszöntse. Félszázan a világ legjobb külföldi egyetemeiről érkeztek. Szemerédi Endre akadémikus négy éve vette át a Rolf Schock-díjat. Ezt a jelentős nemzetközi tudományos és művészeti elismerést ugyanúgy a Svéd Akadémia ítéli oda, mint a Nobel-díjakat. Szemerédi professzor ugyanabban az évben megkapta az Amerikai Matematikai Társulat Leroy P. Steele-díját is. Idén március 15-én Széchenyi-díjat is kapott.
Azzal kapcsolatban, hogy az Abel-díj hol van a magyar matematikus által elnyert rangos elismerések sorában, Szemerédi Endre kiemelte: „az Abel-díjat matematikai Nobel-díjként reklámozzák. Ha valaki a matematikusok közül valamilyen díjat kap, azt mindig Nobel-díjnak hívja. Én nem nevezném annak.” Hozzátette: a Leroy P. Steele-díjnak legalább ekkora a rangja, csak „nincs annyira reklámozva, és nem adnak hozzá az Abel-díjhoz mérhető pénzt. Egyébként nincs matematikai Nobel-díj.”
„Nyilván nagyon elfogult vagyok, hiszen több mint harminc éve ismerem Szemerédi Endrét, a sógoromat. Egy édes ember, akiről kevesen tudják, hogy nagyon mélyről jött. Szüleit korán elveszítette, intézetben nőtt fel. Nem az a típusú tudós, akinek az útja ki volt párnázva. Emiatt egy igen érzékeny, nagyon különleges, feltétlenül szeretni való ember” – nyilatkozta lapunknak Kepes András, az ismert tévés személyiség.
