Darren Curnoe, az ausztrál New South Wales Egyetem paleoantropológus-professzora a Live Science újságírójának elmondta, a csontmaradványok eddig ismeretlen fajhoz tartoznak, egyik egyedük pedig még 11 000 évvel ezelőtt is élt. Ám az is lehet, hogy az Afrikából az eddig ismertnél jóval korábban kivándorolt modern emberek egyedei kerültek elő, akik elszeparálódva fejlődtek tovább, majd haltak ki, s nem keveredtek a később kivándorolt mai emberekkel.

Három fosszilis maradványt 1989-ben találták meg bányászok a Maludong-, más néven Gímszarvas-barlangban a délnyugat-kínai Mengzi város közelében. De egészen 2008-ig nem foglalkoztak velük. A kutatók akkor a Gímszarvas-barlang Népe nevet adták nekik a lelőhelyük neve után, és mert elszenesedett gímszarvascsontokat találtak a közelükben. Curnoe szerint egyértelműen megállapítható volt, hogy a barlangban sütötték és ették meg ezeket a nagy testű állatokat, ami azt is elárulta, hogy ismerték a tűz használatát és ügyesen vadásztak. A lelőhelyen talált kőeszközökből pedig kiderült, hogy szerszámokat is készítettek.

Egy kínai geológus a negyedik egyed részleges csontvázát koponyával együtt a délnyugat-kínai Longlin közelében lévő barlangban fedezte fel 1979-ben. Ez nagyon hasonlít a Maludong-maradványokhoz, de ez is 2009-ig porosodott egy múzeum raktárában anélkül, hogy bárki megvizsgálta volna.

A maradványokat Curnoe professzor 2009 óta tanulmányozza Csi Hszüeping professzorral együtt. A csontok különös keverékét mutatják a mai ember és az archaikus emberfélék antropológiai jegyeinek, de eddig sehol nem látott jegyeket is viselnek. Ezért nehéz megállapítani, hogy új fajról vagy a mai ember szokatlan típusáról van-e szó. Például a Gímszarvas-barlang Népe homloklebenye magas, hosszú, hasonló a mai emberéhez, de kiugró szemöldökcsontja, a vaskos koponyacsontja, lapos arccsontja, széles orra, előre ugró álla különbözik fajunkétól. A mai emberénél valamivel kisebb agytérfogata, nagy zápfogai több százezer éves archaikus jellegzetességek. A nagyon erősen ívelt homlokcsont, a nagyon széles orr- és szemüreg, a lapos arc teljesen egyedi, eddig nem látott jellegzetességek. Az emberré válás törzsfáján nem hasonlítható semmilyen más fajhoz – mondta el Curnoe a Live Science-nek.

A Gímszarvas-barlang Népe a mai Kína területén élt az utolsó jégkorszak (20 000-10 000 éve) végén, vagyis képes volt túlélni a leghidegebb időszakot. Ugyanakkor 11 000 éve a mai ember Kína területén már edényben tárolt élelmiszert, és növényt termesztett, de nem tudni, hogy a két faj kapcsolatba lépett-e egymással, vagy versenyeztek-e az élelem megszerzéséért.

Curnoe nem tartja kizártnak, hogy a Gímszarvas-barlang Népe valamilyen kapcsolatban állt a Szibériában előkerült rejtélyes denisovai emberrel, akiről jelenleg úgy vélik, miként arról lapunkban is beszámoltunk, hogy a Neander-völgyi emberrel közös őse volt, vagyis unokatestvérünk „testvére” volt. „Még az is elképzelhető, hogy a mai ember és a denisovai ember keveredéséből fejlődött ki a Gímszarvas-barlang Népe. A kérdést eldönthetné, ha DNS-vizsgálatokat végezhetnénk, ám eddig nem sikerült DNS-mintát nyernünk a Gímszarvas-barlang Népe csontjaiból” – mondta el Curnoe a Live Science munkatársának.

Így nézhetett ki a kínai ember Peter Schouten rekonstrukciós rajza szerint