Lee D. Ross és kollégái 800 önmagát kereszténynek valló liberális és konzervatív önkéntes online vizsgálata alapján megpróbálták meghatározni, hogyan kezelik az Egyesült Államokban élő keresztények a politikai és vallásos nézeteik között láthatóan feszülő ellentéteket. Az eredmények azt sugallják, hogy a liberális és konzervatív keresztények legalább annyira eltérően ítélnék meg egy feltételezetten ma élő Jézus politikai nézeteit, mint amennyire eltérőek a közösségi igazságosságra (pl. a szegények érdekében a gazdagokra kivetett adóterhek növelésére), illetve az erkölcsösségre (pl. az abortusz és a homoszexuális párok házasságkötésének az elutasítására) vonatkozó politikai kérdésekkel kapcsolatos véleményük. A szerzők arról is beszámoltak, hogy a konzervatív keresztények úgy vélték, Jézus kevésbé lenne konzervatív, mint ők maguk a közösségi igazságossághoz kapcsolódó kérdésekben, de náluk sokkal konzervatívabb álláspontot képviselne erkölcsi kérdésekben. Ezzel szemben a liberálisok úgy vélték, Jézus náluk sokkal liberálisabb lenne a közösségi igazságosság ügyeiben, de náluk kevésbé lenne liberális erkölcsi kérdésekben.

Sík Endre, a Tárki kutatója nemrégiben számolt be az intézet 2011-ben elvégzett közvélemény-kutatásának összesített eredményeiről. A határozott pártpreferenciával rendelkező (ilyen a magyar lakosság közel fele) 11 000 fő válaszaiból a kutatók következtetéseket tudtak levonni többek között a megkérdezettek vallásosságának mértékéről is. Az adatok szerint a válaszadók közel 10 százaléka nem tudja eldönteni, hogy vallásos-e. Legtöbben az LMP-szimpatizánsok közül adtak ilyen választ. A hagyományos egyházalapú vallásgyakorlás nagyjából azonos mértékben jellemző a Fidesz- és MSZP-szimpatizánsokra, ebben tehát a reprezentatív felmérés alapján nincs nagy különbség a két párt hívei között. A sajátos vallásos viszonyukról nyilatkozók többségében az MSZP-szimpatizánsok körébe tartoztak. A vallástalanok aránya pedig a Jobbik szimpatizánsai között a legmagasabb, ami Sík Endre szerint nem meglepő, hiszen a Jobbik hívei főleg fiatal férfiak, és elsősorban rájuk jellemző, hogy leginkább elutasítják a hagyományos vallást, az egyházi típusú vallásosságot. Arról, hogy a magyar megkérdezettek esetében okoz-e belső konfliktust a vallásos tanok és a politikai nézetek összeegyeztetése, Sík Endre nem beszélt. Ezt lehet, hogy amúgy is inkább politikusainktól kéne megkérdezni.