CeBIT: a nevető második
Azután tavaly megfordulni látszott a trend – fél évtizednyi csökkenés után ismét nőtt a CeBIT vonzereje –, az idén pedig az elemzők már inkább a CES-t siratják (könnyen lehet, hogy elhamarkodva), mondván: a januári időpont túl közel van a karácsonyhoz, és nem illeszthető az ágazat vezető cégeinek termékciklusaihoz.
Hogy az immár 27 éve minden esztendőben jelentkező CeBIT valóban túlélte-e a saját történetének legmélyebb válságát, arról talán még korai nyilatkozni, az viszont sejthető, hogy néhány jó éve még mindenképpen lesz, már csak azért is, mert az ezúttal március 6. és 10. között zajló vásáron kiállítóból és bemutatkozó országból is több volt, mint tavaly.
Az eredetileg inkább az informatika ipari/nagyfelhasználói oldalát bemutató kiállítás épp jókor fordult a fogyasztói elektronika és a mobil számítástechnika felé: bár a krízis éveiben ez még teljességgel valószínűtlennek tűnt, ma az iparágat leginkább a tabletek, az ultrabookok, az okostelefonok, az okostévék, az IPTV-megoldások „húzzák”.
Tény, hogy a hannoveri kiállítók többsége (az elfoglalt kiállítóterület alapján legalább a kétharmada) a B2B-ben utazik, vagyis üzleti felhasználóknak kínálja a portékáit. A nagyközöséget viszont a konzumer elektronika – most, 2012-ben például kétpavilonnyi játék és multimédia – csalja be a vásárvárosba, és a kiállítókat az üzleti lehetőség mellett az a tudat is felvillanyozza, hogy nagyjából 350 ezer ember vonulhat el a standjuk előtt.
Meg persze a politikus- és üzleti celebek jelenléte, ami azt jelzi, hogy a CeBIT mindig több egy egyszerű kiállításnál: az eseményt szokás szerint a regnáló német kancellár nyitotta meg, és Angela Merkel mellett ezúttal Dilma Rousseff, Brazília államfője a díszvendég, valamint Eric Schmidt, a Google igazgatótanácsának elnöke is növelte az alkalom fényét.
A „fellépők” között volt továbbá Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke, aki egy személyben az EU távközlési biztosa is. Mint prezentációjából kiderült, tíz éve még a Nokia, a Siemens és az Ericsson (vagyis három európai cég) volt a legnagyobb forgalmú mobilgyártó, most viszont az amerikai Apple, a dél-koreai Samsung és a tajvani HTC foglalja el a dobogót.
Kroes szerint még nincs minden veszve, de néhány dolgon változtatnunk kell, például minden európai polgárhoz el kell juttatni a széles sávú internetet. „Európa rendelkezik a legfontosabb fejlesztési területekre (számítási felhő, internetbiztonság, a nyelvi akadályok leküzdését szolgáló megoldások stb.) szóló stratégiával, az informatikai piaca fejlett és növekvő, a K + F területén azonban lemaradni látszik, és ez a folyamat az általános spórolás közepette vélhetően gyorsulni fog” – ismertette aggodalmait a biztos.
A vásárok versenyében a trendfordulót talán az érzékelteti a legplasztikusabban, hogy a CES-t éppen elhagyó Microsoft hosszú idő után visszatért a CeBIT-re, egyebek között a Windows 8 tesztverziójával, a Surface 2.0 interaktív „digitális asztallal”, windowsos okostelefonokkal és tabletekkel, továbbá új Kinect-alkalmazásokkal.
Az amerikai szoftvercég kifejezetten a fogyasztói piacra szánt alkalmazásait hozta el Hannoverbe, és a seregszemlén a széles publikum számára amúgy semmit sem fejlesztő SAP (a vállalatirányítási rendszerek legnagyobb szállítója) is igyekezett a „fogyasztói” arcát mutatni a kisvállalatoknak szóló felhőalapú ERP-megoldásokkal (hogy ez mekkora biznisz lehet, arról sokat elárul, hogy a belépő szintű csomag reklámára 100 euró/hó/alkalmazott).
Az idei kiállítás a biztonság és az adatvédelem témája köré épült fel, ezek a tematikák azonban a PR-kiadványokon kívül leginkább a csatlakozó konferenciák programjában köszönnek vissza: a kiállítók a központi narratívától függetlenül általában azt hozzák ide, amitől a következő hónapokban/években a legnagyobb sikert remélik (a mostani bizalomközpontú narrációt izgalmas keretbe helyezi a távol-keleti, jellemzően technológiák és szoftverek koppintását végző garázscégek igen látványos jelenléte).
A nagyok – mint a Samsung vagy az Acer – leginkább az új tabletjeiket mutogatják. Általános tapasztalat, hogy a bemutatott készülékek döntő többsége androidos, és lényegesen gyorsabb, mint amit az úgynevezett mobil széles sáv indokolttá tenne. A biztonsági tematika inkább a „mezei” fogyasztóktól már elköszönt IBM-re vagy a kezdettől vállalatcentrikus SAP-ra jellemző.
Túlzás lenne azt állítani, hogy a hannoveri expó a magyar informatikáról szól, de azért van már néhány komoly IT-cég, amelynek a nemzetközi karrierje a CeBIT-en indult el (példaként talán elegendő a Kürtöt és a NavNGo-t említeni), és minden évben jelentkeznek ifjú trónkövetelők is. Az idén hét cég (mintegy 42 négyzetméternyi kiállítótérben) képviseli a magyar színeket: a már említett Kürt mellett a Dolphio Consulting Kft., a Thermomed Kft., a GeoDesy Kft., a Clarmont és a ShiwaForce.com Zrt.
Az adatmentés globális piacvezetői közé tartozó Kürt Zrt. ezúttal egy valós időben eredményeket szolgáltató adatbányászati alkalmazással, a ShiwaForce egyedileg felépíthető és testre szabható ügyviteli rendszerrel, a Thermomed ultrahangos légzésfunkciós diagnosztikai eszközökkel igyekszik piacot hódítani. A legérdekesebb – és a hazai viszonyokra a leginkább rezonáló – „termék” a harmadik CeBIT-jét záró Dolphio Consulting standján volt látható: ezt nevezhetnénk akár tüntetőszámlálónak is.
Valójában olyan optikai utas- és látogatószámoló rendszerről van szó, amely a tömegközlekedéstől a tömegrendezvényekig bárhol használható. Nagy üzletet persze inkább olyan helyeken lehet vele csinálni, ahol tényleg kíváncsiak rá, hogy mekkora a közönség.
