A legrégebbi keresztény lelet
A robotkamerákat két lyukon irányították be a sírba, azok elérték a kőládákat, és minden pontjukról nagy felbontású fotókat készítettek. Így fedezték fel a négysornyi görög nyelvű szöveget az egyik osszáriumon, aminek jelentése Istenre utal, aki felemel feltehetően egy halottat. A kutatók szerint ilyen kőládákon ritkaságnak számít a görög felirat. Egy másik osszáriumba karcolt kép pedig halnak látszik, aminek a szájában egy pálcikaember van. James D. Tabornak, a Charlotte North Carolina Egyetem professzorának az egyetem honlapjára írt beszámolója szerint a kép Jónás történetét idézi fel a cethallal.
Jézus is említi Jónás jelét a feltámadás szimbólumaként. Jónás, aki nem akart elmenni a bűnös Ninivébe, három napot töltött a cethal gyomrában, ott bűnbánatot gyakorolt, és kikerülve mégis elment Ninivébe Isten ítéletét hirdetni. A Jónásra utaló képek a korai keresztényeknél a II–III. században, például a római katakombákban igen gyakoriak, és általában a feltámadásba vetett reményt fejezik ki. Ugyanakkor az I. századi zsidó ikonográfiában sehol nem látjuk Jónás történetét, sőt az osszáriumokon a képek is rendkívül ritkák, mivel a zsidó vallás tiltja ember vagy állat ábrázolását.
A most vizsgált sírt valamivel i. sz. 70 előtt alakították ki. Miután azonban 70 után a rómaiak elpusztították a várost, felhagytak Jeruzsálem lakói az osszáriumok használatával. Ha a bevésések valóban keresztény jelentésűek, a keresztények valaha eddig előkerült legkorábbi régészeti emlékei lehetnek – írta Tabor professzor, aki szerint a képet és a szöveget néhány évtizeddel Jézus halála után készítették legkorábbi követői. A felirat és a Jónás-kép együtt a korai keresztények feltámadásba vetett hitét bizonyítja – írja a professzor, aki a sírban talált osszáriumok részletes leírását a The Bible and Interpretationben tette közzé.
A professzor hangsúlyozta, a most vizsgált sír mindössze 60 méterre van attól a sírtól, amit 1980-ban találtak meg, s a Jézus Családja Sírja elnevezést kapta, mert a benne lévő osszáriumok egyikén a „Jézus, József fia” felirat olvasható. Feltehetően a sírok egy korabeli gazdag család birtokán álltak. A most vizsgált sír sziklába vágott közepes méretű nyughely, kívülről minden szempontból tipikusnak tekinthető Jeruzsálem Kr. e. 20. és Kr. u. 70. közötti időszakából. Egyetlen különlegessége az volt, és éppen ezért választották ki ezt vizsgálatra, hogy nagyon közel esik a Jézus Családja Sírjához – írta Tabor professzor a honlapon.
A sírt még 1981-ben fedezték fel építőmunkások, akkor értesítették a régészeket, akik felnyitották, fotókat készítettek a belsejéről, és kihoztak egy kupát, valamint egy osszáriumot a sírból, de a munkát hamarosan félbe kellett hagyniuk, mert ortodox zsidó csoportok helytelenítették, hogy zsidó nyughelyeket háborgassanak. Az akkor kihozott díszített osszárium egy gyereké volt, de nincs rajta felirat. A sírt kinyitó régészek említenek két görög nevet, amit az osszáriumokon láttak, de görög szövegről és képről nem beszélnek. Sietve kellett elhagyniuk a sírt, amit akkor újra lepecsételtek.
Tabor szerint ha a sír kívülről nem is szokatlan, minden más tekintetben rendhagyó. A sírban maradt hét osszárium közül például ötön látható valamilyen bevésés. A görög szövegen és a Jónás-képen kívül az egyik csontládán titokzatos felirat van, ami görög vagy héber nyelven íródott, és talán Yod Heh Vav Hehnek vagy Jahvének (Istennek) olvasható; egy másik ládán görög betűk láthatók: MARA. Tabor szerint talán arámi nyelven az Úr nőnemű megfelelője; egy másik osszáriumon görög nyelvű szöveg látható, amit azonban nem sikerült eddig kibetűzni.
Sok kutató vitatja, hogy a Jézus Családja Sírja a bibliai Jézus létezését támasztaná alá, utalva arra, hogy a korabeli Jeruzsálemben szinte minden férfit Jézusnak vagy Józsefnek hívtak, Tabor pedig maga is elismeri, hogy a görög nyelvű szöveg fordítása még meglehetősen pontatlan, miként az ábra értelmezése is további vizsgálatokat igényel. De a feliratos osszáriumok valóban rendkívül érdekesek.
