Van egy régi vicc a Windows- és a UNIX-platform közötti különbségről. (Platform: átfogó, számítástechnikai környezet, operációs rendszer, szolgáltatások, alkalmazások összessége.) Szóval milyen lenne a Windows és a UNIX mint repülőgép? A Windows olyan, mint az igazi, beszállunk, karosszék, étel-ital, felszáll, megy, leszáll, ahogy kell. De csak egyetlen járat van... A UNIX-szal viszont bármikor bárhová mehetünk, de a felszállás előtt az utasoknak bizony össze kell szerelniük a gépet.

Jó a vicc, mert elég pontosan rámutat egy igen lényeges különbségre, amely egyébként az államigazgatás számítástechnikájára is erősen kihat a közeljövőben. A „zöldmezős”, nyílt forrású rendszereket apró alkatrészekből kell összerakni. Viszont számos, készséges és felkészült jelentkező áll készen erre az államigazgatás számára is.

Nem megyünk bele aWindows–Linux-vallásháborúba. Sok Linux-változat közül választhatunk, a különbség köztük annyi, mint a különböző okostelefonok Androidjai között. (Az Android is Linux-alapú egyébként.) A fenti vicc itt is érvényes: ahhoz, hogy akármelyik Linux alapértelmezett telepítése után bármi attól eltérő beállítást tegyünk, már kell a pilótavizsga és a szakképzett segítő. Operációs rendszerként tehát nem kell elvetni a Windowst: egy Windows 7 Home családi licenc árát (három gépre, ugye) egy kis elszántsággal ki lehet izzadni.

Nincsenek is kevesen, akik a Windows beépített fájlkezelőjét használják, mert a legtöbb iskolában csak egy nagy amerikai cég szoftvereit tanítják. Christian Ghisler kétablakos TotalCommanderét nem. Fájljainkat két ablakban (listában) mutatja, ezeket többféleképpen rendezhetjük, és az ablakok között sokféle műveletet végezhetük, a legegyszerűbb a másolás. A TotalCommander történelme hosszabb, mint a Windowsé, mert már 1992 előtt is létezett, csak akkor Norton Commandernek hívták. Majd Windows Commandernek – de azt néhány év után a Microsoft letiltatta. Egyetlen hibája, hogy Linuxra nem létezik, ott a klasszikus MidnightCommandert (mc-t) használja mindenki – ez a Norton Commander nyomán  keletkezett.

Mint közismert, a Windowsba be van drótozva az InternetExplorer böngésző. Érdemes felfrissíteni a csak Win7 alatt futó 9-es változatra, amely szebb, gyorsabb és szabványosabb, mint a beépített 8-as. Nem mellesleg erősen hasonlít a szép jövő előtt álló Google Chrome-ra. Azt vagy a nyílt forrású Firefoxot használhatjuk még, egyéni ízlés szerint. Levelezésre is alkalmas a böngésző, feltéve, hogy postafiókunk webesen is elérhető. Ha mégse, akkor az ingyenes Mozilla Thunderbird levelezőt ajánljuk.

Ezúttal nem térünk ki az Open-Office nevű, nyílt forrású irodai szoftvercsomag hányatott történetére sem. Jelen pillanatban LibreOffice néven áll bárki rendelkezésére, letölthető, a Microsoft Office (dokumentumszerkesztő, számolótábla, bemutatókészítő, rajzoló) szolgáltatásainak mintegy 95 százalékát nyújtja, dokumentumait megnyitja és menti, bár azok ilyenkor néha követhetetlen okokból, általában könnyen javítható, de zavaró változásokon esnek át. Ennél rosszabb, hogy a Microsoft-platform intézményspecifikus (egyedi fejlesztésű) szoftverei nem futnak rajta, és nem kapcsolódik az intézmények Microsoft-alapú háttérrendszereihez (ezeket azokból az apró alkatrészekből újra össze kell rakni, s az egészet az eddig rendszeresen – az egyetemekre, közép- és általános iskolákra, államigazgatási intézményekre vonatkozó központi egyezmények keretében – központilag fizetett licencdíjak megtakarításából lehet fedezni).

Mindebből az a lényeg, hogy hasznos, ha van otthon LibreOffice-ünk, létezik kiválóan honosított magyar változat is, töltsük le és telepítsük, szokjunk hozzá. A különböző, hasonló funkciójú szoftverek megismerése olyasmi, mint a nyelvtudás. Ha tudunk angolul és németül, az kevéssé segít az ezeken a nyelveken nem beszélő franciákkal való társalgásban, viszont hatékonyan segít a franciatanulásban...

Fényképeinket nem a GIMP nevű nyílt képszerkesztővel fogjuk kezelni, az a hatékony és fejlett feljavításukhoz, esetleg művészi montázsokhoz kell. Az XnView nevű képkezelő létezik windowsos és linuxos(unixos) változatban (Xn-View is volt már a Windows előtt, egyszerűbb volt, mert digitális fotózás sem létezett még), nem nyílt forrású, viszont ingyenes. Sokkal többet tud, mint amennyire a közönséges halandónak szüksége van, mégsem foglal sok helyet, elég gyorsan működik, és szemléletes, könnyen tanulható. Beépített állományböngészőjével járhatjuk be fotóink terjedelmes tárházát, elvégezhetjük az alapvető javításokat (képkivágást, élesítést, színkorrekciókat), és a képformátumot is változtathatjuk.

Nemrég jelent meg a Scribus kiadványszerkesztő új, nagyban feljavított kiadása. A változás, mondhatni, forradalmi: a nyílt, ingyenes alkalmazás Windowson is átlépett a használhatóság küszöbén. Valós bonyolultságú dokumentumok esetében még mindig meglehetősen lassú, de már kivárható. (Lehet, hogy a gépek erősödtek meg ennyire az idők során?)

Javasolt szoftverek

- Microso Windows 7 Home Premium

- TotalCommander (fájlkezelő)

- Mozilla Firefox (böngésző)

- LibreOffice (dokumentumszerkesztő, számolótábla, bemutatókészítő)

- XnView (képkezelő)

- Scribus (kiadványszerkesztő)

- GIMP (fejlett képszerkesztő)

Szabad út

Ezekkel egy PC nagyon sok feladat ellátására alkalmassá válik, és csak a Windows kerül pénzbe. Nemrég az FSF.hu (a nemzetközi Szabad Szoftver Alapítvány magyar ága) megnyitotta a Szabad út nevű portált, hogy támogassa a nyílt forrású szoftverekre való áttérést. Itt sok ajánlást találhatunk funkció szerint csoportosítva, hogy milyen szoftverekre térhetünk át. Sajnos az oldal nyelvezete feltételezi a Linux-világban való jártasságot, ami némiképp ellentétes az indíttatásával.

A hasonló funkciójú szo verek megismerése olyasmi, mint a nyelvtudás