Lakat a hálón?
A valóságban az aláíró államok hatóságai olyasmire vállalnak kötelezettséget, ami a mai fogalmak szerint a magánélet szentségének a megsértését jelenti, másfelől pedig olyan tevékenységeket fognak üldözni, amelyek – mint például a magáncélú másolás – a hatályos törvények szerint vitán felül legálisak.
A SOPA (Stop Online Piracy Act) és a PIPA (Protect Intellectual Property Act) után harmadikként elfogadott – immár az Európai Unió 21 tagállama, köztük Magyarország által is aláírt – „harmadik csapás”, a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement – ACTA) a hét végén világszerte tömeges tiltakozásokat váltott ki. Egyelőre főként a beavatottak demonstrálnak, a nagyközönség ugyanis még nem sejti, hogy mi készül. Az ACTA hamisításnak tekinti a CD-másolatokat, sőt az egyedi fájlletöltéseket is.
Mivel az egyezmény az ellenőrzés és a szankcionálás terén is újításokat hoz, a jövőben előfordulhat, hogy a vámhatóság nemcsak zárjegy nélküli cigarettát, hanem „illegálisan másolt” fájlokat is keres nálunk, és a „lebukott” delikvensre a jog teljes szigorával sújt le.
Az ACTA ugyanakkor jogilag meglehetősen ingatag lábakon áll. Magyarország esetében például az sem egyértelmű, hogy a kormány nevében pontosan ki és milyen felhatalmazással írhatta alá a megállapodást. Ennél is bizonytalanabb terület a jogtiszta vagy nem jogtiszta másolatok kérdése. Idehaza ugyanis ma már gyakorlatilag minden adathordozó után (a vincseszterektől az MP3-lejátszókon át a pen drive-okig és a memóriakártyákig) reprográfiai adót kell fizetni, éppen abból kiindulva, hogy a felhasználó előbb-utóbb úgyis valamilyen jogvédett tartalmat másol majd rá (ami nem feltétlenül igaz, hiszen egy újságíró esetében például a saját cikkek kéziratai vagy az írások illusztrálására szánt fotók is lehetnek az adathordozón).
Az pedig jogi képtelenség, hogy egyrészt megfizetjük – a közös jogkezelőkön keresztül – a szerzők/előadók honoráriumát, másrészt az ACTA miatt mégis bilincsbe vernek minket illegális másolás vagy letöltés miatt.
László Zoltán, a Kalózpart mozgalom egyik aktivistája további aggályokat is megosztott lapunkkal az ACTA-val kapcsolatban. Szerinte súlyos hiba, hogy egy ismeretlen felhatalmazású új intézmény, a nem megválasztott „ACTA-bizottság” lesz a felelős a megállapodás értelmezéséért és végrehajtásáért, továbbá ajánlásokat (jogértelmezéseket) is megfogalmazhat. Hasonlóan súlyos probléma, hogy az ACTA a jogbirtokosok szerzői és szomszédos jogait a szólásszabadság, az anonimitáshoz való jog és más alapjogok fölé helyezte.
A megállapodás alkalmas lehet az innováció lassítására is: a szoftverfejlesztés például jelenleg is a jog szürkezónájában zajlik, nehéz a szerzői jog kategóriái közé szorítani (lásd például az Apple és a Samsung végtelen szabadalombitorlási pereit), és a magasabb büntetési tételektől való félelem csökkentheti a vállalkozási hajlandóságot.
Az aktivista szerint különösen aggasztó, hogy az egyezmény az internetszolgáltatókat arra kötelezi, hogy saját hálózatukat megfigyeljék, és személyes adatokat szolgáltassanak a jogbirtokosnak az állítólagos szabálysértőkről. Ez a gyakorlatban teljes tartalomkontrollt jelent a szolgáltató részéről.
