Mire jó a zebra csíkja?
Szerinte inkább arról lehet szó, hogy az egyedi csíkozásnak az udvarlás során akad jelentősége: könnyebben ismerik fel egymást a hímek és a nőstények. Martin How ausztrál kutató (Queensland Egyetem) videofelvételek elemzéséből arra következtetett, hogy a csíkos lények mozgása –különösen, ha csordában mozognak –megzavarja a ragadozókat.
Magyar és svéd kutatók a Journal of Experimental Biology (JEB) című folyóiratban ellenben arról számoltak be, hogy a csíkozás a vérszívó élősködők, például a böglyök, nem pedig a ragadozók ellen védenek. Ez az ötlet nem új keletű, hiszen 1930-ban és 1981-ben is felmerült ez az eshetőség – ekkor cecelegyekkel folytattak kísérleteket. Akkor az derült ki, hogy a cecelegyek ritkábban csípik a csíkos állatokat, mint a csak feketéket vagy a csak fehéreket.
A New Scientist honlapján is bemutatott cikket első szerzőként jegyző Egri Ádám és Horváth Gábor (ELTE), valamint a Lundi Egyetem kutatói is úgy találták, hogy a keskeny csíkok kevéssé vonzzák a vérszívó rovarokat. De erre magyarázatuk is van: a bögölyfélék azért „kedvelik” jobban a sötét szőrzetű emlősöket, mivel az ilyen állatok bundájáról visszaverődő polarizált fény segíti a vérszívókat a táplálékforrás megtalálásában. A fehér szőrzetről viszont polarizálatlan fény verődik vissza, ami nem vonzza a böglyöket.
A kutatók egy Budapesthez közeli, legyekkel bőven ellátott lovastanyán makettek segítségével tesztelték, hogy a böglyök mennyire tartják vonzónak a fehér, sötét, valamint csíkos szőrzetet. A maketteket ragasztóval kenték be, majd időről időre megszámolták az odaragadt rovarok számát. A tudósok azt feltételezték, hogy a csíkos szőrzet a fekete és fehér bunda közötti bögölyszámot vonzza majd, de meglepetésükre a csíkos modellt kerülték el a böglyök leginkább.
A kutatók megmérték az élő zebrák csíkjainak szélességét, valamint a szőrzetükről visszaverődő fény polarizációs mintázatát is, és azt látták, hogy a zebra csíkmintázata a böglyök számára kevéssé vonzó. Az eredményt kritizálók szerint a szerzőknek be kellett volna bizonyítaniuk, hogy a bögölyfélék csípése a legfőbb természetes kiválasztódási tényező a zebrák evolúciója során.
És ha ez így van, miért nem csíkosak a vérszívóktól szintén szenvedő lovak és öszvérek? Horváth Gábor lapunknak azt mondta: ők csupán azt állították, hogy a bögölycsípések számát a csíkozás csökkenti. A csíkos mintázat egy előnyös voltára világítottak rá, konkrét eredménnyel álltak elő. De csak ennyit és nem többet állítanak.
