Idén is korrigálják a szökő időt
A greenwichi középidő (angolul Greenwich Mean Time, GMT) egy tradicionális hivatkozási időzóna, amihez a helyi időket viszonyítják. Szentirmai Endre metrológustól tudjuk, hogy az 1884-ben Washingtonban tartott Nemzetközi Meridián Konferencia hozta azt a döntést, hogy a London külvárosának számító Greenwichben lévő királyi obszervatórium helyi ideje legyen az a kiindulási időzóna, amihez a többi időzóna idejét viszonyítják.
A helyszín kiválasztásában döntő szerepet játszott, hogy addigra a térképek nagyjából kétharmada egyébként is ezt használta kezdő meridiánként (itt halad át a kezdő délkör, amit nulla hosszúsági fokkal jelölnek). Köztudott, hogy Magyarország a GMT+1 időzónában helyezkedik el, azaz mi egy órával előrébb járunk.
Hetven éven át nem volt gond az idővel, de a tudomány robbanásszerű fejlődése itt is változást hozott. 1955-ben megjelentek a céziummal működő, igen nagy pontosságú atomórák. Az atomóra használata lényegesen egyszerűbb, mint csillagászati megfigyelésekkel meghatározni a pontos időt. Továbbá előny, hogy az atomóra által szolgáltatott időjel stabilabb – nem függ a Föld lassuló forgásától. Éppen ezért célszerűnek tűnt az atomórák használata az idő megállapítására. Erre alapozva 1958-ban létrehozták az International Atomic Time nevű időskálát (röviden: TAI).
Azonban az atomórák által szolgáltatott (atomi) idő és a csillagászati megfigyelésekből nyert, a Föld forgásától függő csillagászati idő igen kis mértékben, de eltér egymástól. Az eltérés mértéke harminc év alatt az atomórák által mutatott déli időpont és a Nap tényleges delelési időpontja között nagyjából fél perc lenne, ezért az atomi időskálát időről időre korrigálni kell.
Az UTC (Universal Time Cordinated) időskála a korrigált, a szökőmásodpercekkel módosított atomi idő. Ezen UTC időskála teremtette meg az összhangot az atomórák által számolt idő és a Föld forgása által meghatározott idő között. (Ez a módszer 1972 óta él.)
A csillagászati megfigyelések (jelenleg) a Föld forgásának lassuló tendenciáját mutatják, ezért időnként az UTC időskálába szökőmásodperceket kell beiktatni, amely az atomórák egy másodpercre való leállítását jelenti. Ilyen beléptetés legutóbb 2009. január 1-jén (a UTC-időpontban mért) 0 óra volt, a legközelebbi pedig 2012. június 30-án (szintén UTC-időpontban) 0 órakor esedékes. Az említett korrekciókat 1972 óta hajtják végre, a 2012. júniusi beléptetés a huszonötödik alkalom lesz.
A csillagászati és atomi idő közötti eltérés korrekciók nélkül ma már jobb amatőr eszközökkel is érzékelhető lenne. Az űrkutatás és űrtávközlés, hírközlés, tudomány, de újabban még az elektronikus pénzügyi műveletek is magas követelményeket támasztanak az időmegadás pontosságával és annak egyértelműségével szemben. Ezért van szükség a szökőmásodpercekre. A hétköznapi ember számára azonban közvetlenül nincs jelentősége, hogy a jelenlegi legjobb atomórák várhatóan egymillió év alatt tévednek egy másodpercet.
Hazánkban a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Metrológiai Hatósága működteti Magyarország idő- és frekvenciaetalonját, mely 100 ezer év alatt tévedne egy másodpercet. A nemzeti etalon folyamatos összeköttetésben áll a párizsi Nemzetközi Mértékügyi Intézet (BIPM) időlaboratóriumával, ahol a Méteregyezmény országaiban lévő atomórák adatait kiértékelik, és az eredményről havi rendszerességgel a részt vevő országok laboratóriumait tájékoztatják.
