Két újabb vállalatnak a kromoszómáink végén lévő szerkezet, az ún. teloméra elemzésére alapuló szolgáltatásából azt tudhatjuk meg, milyen gyorsan öregszünk.

A telomérákat a cipőfűző végén található műanyag védőburokként képzelhetjük el. Olyan egységet jelentenek, melyek védik a kromoszómákat az összetapadástól és sejtosztódáskor a DNS-t a folyamatos rövidülés káros hatásától. A telomérák a sejtosztódások alkalmával már születésünk előtt rövidülni kezdenek, és az első 20 évben kb. egyharmadukat elveszítjük. Az öregedés során a telomérák rövidülése folytatódik, átlagosan tízévente kilenc százalékkal. Nem tudjuk, hogy egyes emberek telomérarövidülése gyorsabb ütemben folyik-e, mint a többieké, azt viszont igen, hogy a dohányzás, a jelentős alkoholfogyasztás, az elhízás és a stressz hatására e rövidülés kicsit gyorsabban következik be. A rövid telomérák pedig a korai halállal mutatnak összefüggést.

Ha a tesztek fejlesztése tovább folyik, az élelmiszer-ipari termékekhez hasonlóan mi is hamarosan lejárati idővel rendelkezhetünk. A telomérák hosszának ismerete ugyanis élethosszunkról és arról adhat információt, hogy milyen állapotban vagyunk kortársainkhoz képest. Egy madridi székhelyű spanyol cég New Scientistnek adott információi szerint 200 USD alatt árulja a telomérateszteket, ám ezeket a közeljövőben csak kutatási célokra lehet használni.

Az is problémát jelenthet az élettartam meghatározásában, hogy eddig csak kevés tesztet végeztek, azt is csak kisszámú vizsgálati alanyon. Ráadásul az élethossz vagy a betegségek kialakulása nem is csupán genetika kérdése. Eline Slagboom holland kutató szerint génjeink csupán kb. 25 százalékban felelősek az élethosszért. Ahogy a betegségek kialakulását, úgy az élettartamot is számos környezeti tényező befolyásolhatja, leginkább az életmód. Más kutatók szerint is túl kevés adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy a telomératesztek eredményeiből biztos következtetéseket lehessen levonni.

Általánosságban mikor számíthatunk hosszabb életre? Ha pl. nők vagyunk. A nők ugyanis átlagban öt évvel élnek tovább a kortárs férfiaknál. Az ősszel vagy tél elején születettek is valamivel hosszabb életre számíthatnak, mint a késő tavasszal születettek, 490 csontváz vizsgálatából angol kutatók pedig azt a következtetést vonták le, hogy a magasabb emberek tovább éltek.

Több mint tíz évvel ezelőtt egy spanyol kutató felfedezte, hogy hogyan növelhető meg az egerek élettartama 40 százalékkal. A titok nyitját a telomérákat meghosszabbító telomeráz nevű enzim adta, mely az embrionális és a magzati életben fontos szerepet játszik, de amely születésünk előtt ma még nem ismert okok (talán a szervezet rákellenes stratégiája) miatt a legtöbb sejttípusban kikapcsolódik. Bár a telomeráz nem okoz rákot, ha mutáció következik be a szerkezetében, segíti a daganatok növekedését. A spanyol kutató kísérletében szereplő egerek viszont olyan génmanipulált példányok voltak, melyekben nem alakul ki rákos daganat. A telomeráz öregedéslassító hatását azóta hatalmas érdeklődés övezi. 2007 óta egy kis csoport ember egy kínai gyógynövényből (astragalus) kivont TA-65 nevű étrend-kiegészítőt szed, mely a humán immunsejtek telomerázaktivitását fokozza.

Az eddigi eredmények vegyesek. Egy évvel a TA-65 szedése után a vizsgálatban részt vevők átlagos telomérahosszúsága nem nőtt, azonban a kritikusan rövid telomérák aránya jelentősen csökkent. Az ellenőrző vizsgálatok eredményeinek megszületéséig legjobb, ha egészséges és mértékletes életet élünk, sok friss zöldséget és gyümölcsöt eszünk, sokat mozgunk friss levegőn, kerüljük a szennyező, mérgező anyagokat és a stresszhelyzeteket.