„Ha hirtelen megszüntetnénk a kibocsátást, a jelenlegi szén-dioxidszint mellett akkor is a megszokottnál jóval hosszabb idő telne el két jégkorszak között, aminek az az oka, hogy a légkörből lassan ürülne ki ez az üvegházhatású gáz” – nyilatkozta a BBC-nek Luke Skinner, a Cambridge-i Egyetem klimatológusa. Skinner csoportja arra a következtetésre jutott, hogy a légköri szén-dioxidnak 240 ppm-re kellene ahhoz csökkennie (azaz egymillió gázmolekula közül 240 lenne a szén-dioxid), hogy eljöjjön a következő jégkorszak. Jelenleg ez a szint 390 ppm.

A jégkorszakok ciklikus változása a Föld Nap körüli különös mozgásával magyarázható. A Milutin Milinkovics szerb tudós által leírt ciklikusságot három jelenség magyarázza. A Föld forgástengelyének hajlásszöge – a tengely nem merőleges a keringés síkjára, jelenleg 23 és fél fokkal tér el ettől –, a Föld pályájának alakja, valamint a Föld forgástengelyének billegése –egy 41 ezer éves ciklus során változik. Ez elég ahhoz, hogy a jégmezők időről időre előrenyomuljanak, majd visszahúzódjanak. Az elmúlt 800 ezer év folyamán a Föld összes jégkészletének mennyisége 100 ezer évenként érte el a maximumot. Ezenkívül minden cikluson belül a jégtömeg átmeneti, kisebb mértékű csökkenései és növekedései is kimutathatók. Ezek az ingadozások 23 ezer, illetve 41 ezer éves ciklikusságot mutattak. A mérések szerint a jégkorszakok közötti melegebb periódusok – ez az interglaciális időszak – között a Föld átlaghőmérséklete 10 Celsius-fokkal is eltér. Ebbe a periodicitásba tenyerelt bele az emberiség a tetemes mennyiségű szén-dioxid-kibocsátással. A brit kutatók szerint normál szén-dioxid-szint mellett a következő jégkorszaknak nagyjából 1500 év múlva kellene kezdődnie, de a dolgok jelenlegi állása szerint ennek kevés az esélye.

Lawrence Mysak, a montreali McGill Egyetem professzora szerint már 260-270 ppm-es érték mellett is elképzelhető, hogy elkezdődik a lehűlés. De nem tudjuk, hogy ezt a kissé nagyobb szén-dioxid-szintet mikor érjük el. Vagyis, hogy mikor jöhet el a következő jégkorszak.