Lavinák a vörös bolygón

A Mars körül keringő amerikai Mars Reconnaissance Orbiter felvételein érdekes jelenségre lettek figyelmesek a szakemberek. Az űrszonda olyan – megjelenésükben a földihez sok tekintetben hasonló – lavinákat kapott lencsevégre, melyeket kisbolygók becsapódása hozhatott létre.

Külső bolygószomszédunk felszínén a légnyomás csupán egy százada a földinek. Nem csoda hát, hogy a marsi atmoszférán könnyedén áthaladnak még a kisebb testek is, és hogy már a néhány méter átmérőjű aszteroidák is becsapódásos krátereket hoznak létre. (A Földön az ekkora testek még elégnek a légkörben.)

Az űrszonda képein az újonnan keletkezett krátereket is észreveszik a szakemberek. A szonda évente átlagosan 20 új, az adott területről korábban készült fotókon nem látható krátert fedez fel az egy és ötven méter átmérő közé eső mérettartományban.

A becsapódások velejárója sok esetben a marsi lavinák kialakulása.

Becsapódáskor ugyanis megremeg a föld, a közeli dombok, hegyek tetején, kráterek falain felgyülemlett finom, de igen vastagon lerakódott porréteg pedig hirtelen meglazul, és alázuhan.

A Mars Reconnaissance Orbiter korábban már éppen lezuhanó lavinát is lefényképezett.

Kaylan Burleigh (Arizona Egyetem) és munkatársai egy, a szonda által még 2007-ben készített fotón különleges jelenségre lettek figyelmesek. Az űrszonda képeinek elemzéséből olyan porlavinák nyomaira bukkantak, melyek nem a becsapódás során, hanem azt közvetlenül megelőzően jöhettek létre. Eszerint a légkörbe lépő, a helyi hangsebességnél jóval gyorsabban mozgó test lökéshullámokat hoz létre maga előtt. Ezek a lökések azok, amelyek kiváltják a talajmozgást.

A Burleigh csoportja által vizsgált képen jól látható, ahogyan a becsapódni készülő kisbolygó által keltett lökéshullámok a becsapódás irányában, egy egyenes mentén (az érkezési útvonalon), valamennyi domboldalon lavinák százait kelti. A lavinák könnyen észrevehetőek, ugyanis a lezúduló porréteg alatti talaj sötétebb, így tulajdonképpen a képeken egymás melletti sötét csíkok összessége figyelhető meg. A felvételen egyébként az érkezéskor már több darabra szakadt kisbolygó részei által létrehozott becsapódási kráterek is jól kivehetőek.

Attól egyelőre nem kell tartanunk, hogy egy marsi porlavina emberi életeket veszélyeztessen. A következő három évtizeden belül szinte biztos, hogy nem indul a bolygóra emberes küldetés.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.