Közel negyvenfős szakértői csapat dolgozik a kormány által nemzeti projektté nyilvánított, több mint 245 millió eurós szegedi szuperlézer pályázatán. Az Európai Unió döntése után 2015 végére épülhet fel az a kutatási központ, amely a világon egyedülálló módon extrém nagy intenzitású és extrém rövid időtartamú fényimpulzusokat biztosít a lézerfizikai kutatások számára. „A projekt első körös közbeszerzési eljárásainak lezárását követően létrejöttek a működéshez szükséges munkacsoportok, valamint biztosítottuk a szükséges pénzügyi, műszaki, tudományos és személyügyi szakmai hátteret. A tervezési és környezetvédelmi vizsgálati közbeszerzési eljárások jelenleg is folynak” – mondta Lehrner Lóránt, a hazai beruházás előkészítését és koordinálását végző ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója egy szegedi közmeghallgatáson. Jelenleg a fő feladat a pályázati anyag elkészítése, melyről a kormány jóváhagyását követően az Európai Bizottság 2012-ben dönt Brüsszelben.

Hosszas hezitálás után június végén a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak nyilvánította a szegedi szuperlézer megépítését. A Magyar Közlönyben napvilágot látott határozat szerint a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter koordinálja az ELI (Extreme Light Infrastructure) projekttel kapcsolatos kormányzati feladatokat. Fontos dátum, hogy 2012. január 15-ig Fellegi Tamásnak, pontosabban utódjának, Németh Lászlónénak kormány-előterjesztést kell készítenie az – Európai Bizottsághoz benyújtandó – ELI-kérelem dokumentációjának elfogadásához. A határozat szerint az ELI egy 200 petawatt átlagteljesítményű lézerimpulzusokat előállító lézerrendszerből, valamint 8 célkamrából áll. A Szeged északi részén található öthalmi volt szovjet laktanya 11 hektárjára háromszintes központot építenek. Ez a tizenötezer négyzetméteres épület elvileg 2015-ig készül el. A kiszemelt helyszínen azonban még semmi sem látszik a nagyszabású tervekből.

A szegedi lézerközpont ügye régóta húzódik. Még 2009 októberében született meg a tizenhárom országból álló konzorcium döntése: Magyarország Csehországgal és Romániával közösen nyerte el a központ létrehozására kiírt pályázatot. A magyarországi helyszín a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) birtoka, amely körül hatvanhektáros science parkot is terveznek, ahol a lézeres iparhoz kapcsolódó cégek mellett sok innovatív kis- és középvállalkozás is megtelepedne. A mintegy 740 millió eurós teljes költségből 280 milliót a románok, 260 milliót a csehek, 245 milliót pedig mi magyarok vállaltunk. A csehek 2011 áprilisában már megkapták a jóváhagyást, a románok szintén benyújtották a maguk anyagát. Nekünk volt olyan vállalásunk, hogy 2011 márciusáig, majd májusáig mi is benyújtjuk Brüsszelnek saját pályázatunkat. Erre legkorábban a jövő év elején kerülhet sor. A teljes szegedi építkezés 63 milliárd forint, amelynek tizenöt százalékát a magyar költségvetésnek kell előteremtenie – a többi pénz az unió strukturális alapjából érkezik. A nap 24 órájában működő szegedi lézeren egyszerre 150 fizikus kísérletezhet. Munkájukat 150-200 fős, mérnökökből, fizikusokból és más műszakiakból álló gárda segíti.