A sebészek már csak az amerikai FDA (Food and Drug Administration), azaz a gyógyszerek és gyógyeljárások alkalmazását elbíráló hivatal engedélyére várnak, hogy embereken is kipróbálják az új csodafegyvert, a megszületés előtt a saját magzatvízből nyert őssejtekből készült emberi szövetet.

Rekeszsérvnek hívják a hasüreget a mellkasüregtől elkülönítő választófalnak, a rekesznek részleges hiányát, hibáját. Ilyenkor ez az izmos kötőszövetes lemez nem zár tökéletesen, „lyukas” marad, és e miatt a nyíláson át –már a magzati szervfejlődés során –a gyomor és a belek egy része a mellkasüregbe kerül. Mivel ott összeszorítja a tüdőt, a gyerek súlyos légzési problémákkal jön a világra. Ugyanis a tüdő nem egyszerűen összenyomódik, de nem is igazán tud kifejlődni, ezért megszületéskor alulfejlett marad. Tehát amikor szükség lenne rá, amikor a gyerek elkezdene lélegezni, egyszerűen nincs elég légzőfelület, ezért az újszülött fulladozni kezd. Ráadásul a mellkasba került gyomor és a bélkacsok a szívet is elmozdítják, jobbra nyomják, ami keringési elégtelenséghez vezethet.

Nem csoda, hogy a betegségnek óriási a halálozási aránya, a rekeszsérvvel világra jött gyermekek 60 százalékát elvesztik. Az egyetlen megoldás az azonnali műtét. Ennek lényege, hogy miután visszahelyezték a mellüregbe nyomódott emésztőszerveket a hasba, elzárják a lyukat. Jó esetben egyszerűen összevarrják a rekeszhiányt, de ha a lyuk túl nagy –sajnos ez a gyakoribb eset –, egy folttal kell kipótolni a rekesz hiányzó részét. Régebben ehhez saját izomlebenyt használtak, ma már inkább műanyag foltot, teflont ültetnek be. Ám ez a pótlás, mivel a mérete értelemszerűen nem változik, ahogy a gyerek és rekesze nő, túl kicsivé válhat, leszakadhat, és ilyenkor újabb komplikált műtétet kell elvégezni. Ezt a mesterséges anyagot válthatja ki a magzatvízből nyert őssejt, pontosabban a belőle kifejlesztett élő szövet.

A magzatvízben mindig megtalálhatóak az embrióról levált sejtek. Ezeknek kb. egy százaléka magzati őssejt. Ezek már az első terhességi hetekben egy egyszerű, relatíve veszélytelen – a terhességi diagnosztika során ma már rutinszerű – beavatkozással, az amniocentézissel nyerhetők ki. Az anya hasán át bevezetett tűn keresztül magzatvizet szívnak ki, benne az őssejteket. Szerencsére ultrahanggal a rekeszsérv időben, szintén az első hetekben diagnosztizálható. Még nagyobb szerencse, hogy a magzatvízből kiszívott őssejtek kétszer olyan gyorsan nőnek, mint a többi ismert őssejttípus, így relatíve kevés anyagból gyorsan – a megszületés idejére elegendő – emberi szövet szaporítható belőle.

Dario Fauza, brazil kutató sebészprofesszor, aki a bostoni Children’s Hospitalban dolgozik, birkákba ültetett be őssejtekből készült rekeszpótló anyagot. Eredményeiről a Journal of Pediatric Surgery (Gyermeksebészet) című szaklapban számolt be. Az állatok egyik csoportjának hiányos rekeszét teflonnal, míg a másikat őssejtek felhasználásával készült szövettel pótolta. A 14 hónapos kort, az állatok felnőtté válásának időszakát, majdnem kétszer annyi őssejtekkel gyógyított birka élte meg, mint ahányat műanyag folttal gyógyítottak. Ráadásul az őssejtes operációknak nem volt szövődménye, és mert saját magzati sejteket használtak fel, nem volt kilökődési reakció sem. A szövettani ellenőrzések nem mutatták olyan rákos átalakulás jeleit sem, amelyekről korábban nem egy őssejttel végzett kísérletben beszámoltak.

Fauza doktor és társai ezen őssejtek felhasználásával sikeresen próbálkoztak más emberi szövetek, szervek, így szegycsont, arccsontok és légcső „növesztésével” is. Ez utóbbit a ritka, de ma még potenciálisan halálos kimenetelű veleszületett légúti elzáródások kivédésére lehet majd alkalmazni.

A magzati állatkísérletek során Fauzáék arra is rájöttek: ezek az őssejtek magyarázzák azt a korábban már többször leírt jelenséget, hogy a méhen belül keletkezett magzati sérülések jobban gyógyulnak, mint a születést követően szerzett sebek. Birkamagzatok méhen belüli keletkezett sérüléseinek egyik részét olyan gélszerű anyaggal borították be, amely nem engedte a magzatvízből az őssejtek sérülés közelébe kerülését, de minden más anyag és sejt eljutott az embrionális folyadékból a sebfelszínig. A párhuzamosan létrehozott másik sérülés – tehát amely érintkezett az őssejtekkel – gyorsabban és tökéletesebben gyógyult.

A bostoni klinikán most tehát arra várnak, hogy első húsz rekeszsérvvel világra jövő gyereket is megműthessék őssejtes folttal. Ha ezt engedélyezik, és az operációk sikeresek lesznek, az forradalmasíthatja az egész újszülöttsebészetet.

Az őssejtek miatt a méhen belül keletkezett magzati sérülések is jobban gyógyulnak