Szun Csiacsun, az agyaghadsereg feltárását felügyelő északnyugat-kínai Sanhszi tartomány Földrajzi Hivatalának munkatársa a Hszinhua hírügynökség tudósítójának elmondta, az agyagfigurákat egy ókori katonai iskolai romjai között találták meg Csin Si Huang-ti, a Kínát az i. e. III. században elsőként egyesítő császár hsziani sírja közelében. Ám Szun szerint az állítólagos hadsereg túl messze van a sírtól, és szervezetlenül vannak a „katonák” elhelyezve. Az agyaghadsereg legalább 1,5 kilométerre áll a mauzóleum külső falától, s katonai szempontból rosszul vannak összerakva a figurák, ráadásul eddig még nem találtak agyaghadvezért. Márpedig ez ellentmond annak az ősi kínai felfogásnak, hogy a kínai uralkodót halálában ugyanúgy kell kiszolgálni, mint életében.

Szun szerint az agyagkatonáknak és agyaglovaknak sokkal praktikusabb szerepe lehetett. A császárnak erős és gyakorlott hadseregre volt szüksége ahhoz, hogy megvédje frissen egybeolvasztott birodalmát, a katonák kiképzéséhez pedig használhattak oktatási segédeszközként agyagfigurákat. Szun úgy véli, elméletét alátámasztja az is, hogy például az 1. számú aknát, amelyben 114 agyagkatonát találtak, a földbe ásták ugyan, de a teteje a föld fölött volt, márpedig a mauzóleum körül feltárt, tényleges halotti sírmellékleteket tartalmazó gödröket mind 8-10 méter mélyen temették a földbe. Az 1. számú akna 3,2 méter magas, 14 260 négyzetméteres, több mint 20 folyosó és 10 védőfal van benne, de a felső része nyitott volt és könnyen megközelíthető, úgy néz ki, mint egy hatalmas csarnok.

Ez a legnagyobb a feltárt három akna közül, amelyben agyagkatonák vannak. A neves kínai hadtörténész, Vang Hszüeli már korábban azt nyilatkozta, hogy szerinte az 1. számú aknában lévő katonák az ókori kínai hadi felfogás szerint ideiglenes katonai csoportosításban vannak felállítva, a 2. számú akna katonái állandó tábor szerint állnak, a 3. számú akna pedig laktanyának látszik. Mindegyik katona arca kelet felé tekint, mintha onnan érkezne az ellenség. Szun úgy véli, a császár titkos sírhelyének kiválasztásakor előnyösnek találhatta, hogy annak a katonai kiképzőiskolának a közelében legyen sírja, amelyik birodalma védelmére oktatja katonáit. Az agyagkatonákkal csatajeleneteket szimuláltak, hogy a katonákat a különböző helyzetekre felkészítsék.

Szun elmélete máris nagy vihart kavart. A kínai kutatók nagy része nincs meggyőzve, és ragaszkodik ahhoz, hogy a hadsereg a császár örök álmát őrzi. Duan Qingbo, a Northwest Egyetem professzora is úgy véli, hogy Szun elméletének egy része feltételezéseken alapul, ugyanakkor hangsúlyozza, valóban nem találtak agyaghadvezért. Szerinte nem kell elvetni Szun álláspontját, de további tényekre van szükség.

Az agyaghadsereget egy földműves fedezte fel 1974-ben, azóta az érdeklődés középpontjában áll, kutatók szerint a világ egyik legfontosabb régészeti felfedezése.

Kiképzőiskola volt?