A jövőről az „ördög birodalmában”
A José Manuel Barroso részvételével megnyitott rendezvényre néhány nappal azután került sor, hogy bejelentették azt a Horizon 2020-ra keresztelt 80 milliárd eurós csomagot, melyet a 2014-től induló következő hétéves időszakban terveznek K+F-re költeni. Maga az ezerkétszáz kutatót, politikust és számos közéleti gurut felvonultató tanácskozás kevés konkrét hírrel szolgált. Mert az, hogy ezentúl az Európai Bizottságnak lesz egy tudományos főtanácsadója Anne Glover mikrobiológus professzor személyében, aki eddig a skót kormány mellett látta el ezt a tisztet, nem számít címlapsztorinak. Mint ahogy az sem, hogy Máire Geoghegan-Quinn kutatási biztos és Philipp Maystadt, az Európai Beruházási Bank elnöke olyan egyezményt írt alá, mely egy kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus keretében további hatmilliárd eurós hitelkeretet nyit meg a területen tevékenykedők, közte 1,2 milliárdot az innovatív kis és közepes cégek, valamint 300 millió eurót a különböző kutatási infrastruktúrák számára.
Kis és közepes cégből pedig sok volt a rendezvény kiállítási részén (melyet egyébként 16 magyar fiatalember épített fel alvállalkozóként), ahol 48 kiemelt uniós támogatású kutatási projektet vonultattak fel. Ezek között nyolcban hazai szakemberek is részt vettek, míg egy projektnél magyar cég, a geotermális energia terén élenjáró Geocom vállalat volt a program koordinátora.
A legnagyobb figyelmet a program nagyágyúi jelentették, akiket a szervezők azért hívtak egybe, hogy valamiképp reprezentálják velük, mitől is innovatív valaki. Mint például Michael O’Leary, a fapados Ryanair vezérigazgatója, aki első ízben volt vendége az Európai Bizottságnak, amely elmondása szerint eddig csak perelte őt és keresztbe tett cégének. Igaz, mikor kiderült, hogy nem a felajánlott ingyenjeggyel érkezik a brüsszeli nemzetközi repülőtérre, hanem saját társaságával a Brüsszeltől délre fekvő Ryanair-bázisra, Charleroi-ra (mely a világ húsz leggyorsabban fejlődő légikikötője között az egyetlen európai), először gondot okozott, mert oda az uniós rendelkezések alapján még limuzint sem küldhettek volna érte. A laza O’Leiry nem is hagyta ki az európai bürokraták ostorozását és humorosan arra intette az összegyűlt fiatal kutatókat, meneküljenek, amíg tudnak az „ördög birodalmából”.
Az évente 1300 útvonalon 27 ország 160 repülőterére 75 millió utast röptető Ryanair kétségtelenül innovatív ötletekkel vált világelsővé sok területen, így például a vezérigazgató szerint itt a legkevesebb a késés. A 27. éve növekvő fapados cég megelőzve a Lufthansát, mára Európa első menetrendszerű légitársaságává vált. Mindezt úgy, hogy itt fizetik a kontinens konkurens cégei közül a második legnagyobb átlagos fizetést a nyolcezer alkalmazottnak. Hirdetéseikhez sem használnak közvetítő ügynökségeket, így azt a lengén öltözött hölgyeket ábrázoló naptárt is a cég készítette, melyből O’Leary a jó kérdéseket díjazta néhány ingyenjegy mellett. Az utolsó kérdező egy görög kutató volt, aki még kérdést sem tehetett fel, a hatásvadász írtől mindkét ajándékból kapott egyet-egyet. Az én kérdésemre, hogy mikor térnek vissza hazánkba, kifelé menet csak annyit válaszolt: – Majd ha lesz olcsó repülőterük.
Szintén első ízben vendégeskedett az uniónál a Google első embere, Eric. E. Schmidt, aki idén cserélte le vezérigazgatói állását az ügyvezető elnöki posztra. Bár a cége elleni uniós trösztellenes kifogásokról is tárgyalt Barrosóval, de a konferencián tanácsokat osztogatott. Az amerikai elnök és a brit kormányfő tudományos tanácsadója szerint az itteni vezetőknek tényekből és nem politikai meggyőződésekből kellene dönteniük. A világméretű számítógépes tér amúgy is óhatatlanul őszinteségre kell hogy nevelje még a kormányokat is. Olyan adatrobbanás időszakát éljük – emelte ki Schmidt –, amikor minden percben 48 órányi YouTube-videó kerül fel a világhálóra. Ebben a helyzetben a kapcsolatok állandó fejlesztése, az együttgondolkodás mellett nyitott adatbázisok és a felhőalapú számítástechnika lehet a jövő útja, amely utóbbi területen az amerikai befektetések ma az európaiak kétszeresét teszik ki. A kockázati tőke is harmada a tengerentúlon megszokottnak, sorolta a további innovációnehezítő tényezőket a keresőcég Európában egyébként ezer munkahelyet fenntartó elnöke. A szabályozó környezet javítása és az oktatás javítása együttesen segíthet az egyedi ötletek elterjedésében, ami a Google innovációs motorja. Panaszkodás helyett problémamegoldásra kell törekedni, csökkenteni kell az európai hierarchiát és lazítani kell a munkahelyi szabályokon, engedjék például be az alkalmazottak háziállatait is, ajánlotta a világ állítólag legjobb munkahelyének vezetője a kutatási biztosnak.
Az innovációhoz új, nyitottabb modellek is kellenek, ajánlotta Andrew Witty, a gyógyszergyártó óriás GlaxoSmithKline vezérigazgatója, aki szerint az eredeti ötletek többnyire nem a nagy cégek háza tájáról érkeznek. Frappáns példa volt rá az utána következő brit Mark Koska, akinek találmányát a használt fecskendők révén terjedő HIV vírus ihlette. A felhasználás után magától széteső injekciós tű egyes számítások szerint ötmillió életet menthetett meg, és mintegy tízmillió fertőzést védett ki.
Az Alcatel-Lucent, vagy a L’Oreal vezérigazgatói mellett az innovációs sztárparádét olyan nevek is gazdagították, mint a jövő csodaanyaga, a grafén Nobel-díjas felfedezője, az európai alapkutatás támogatásának tízszeresét szorgalmazó André Geim is, ahogy két világhírű divattervező, a 70 éves Wivienne Westwood és az olasz Silvia Venturini Fendi, akiknek példája egyéni látásmódot, kreatív különbözőséget sugall. Richard Dawkins, az Oxford Egyetem Charles Simonyi által alapított tudomány-népszerűsítő tanszékének korábbi biológus vezetője, akinek könyveit 47 nyelvre fordították le, a hasznossága mellett a tudomány esztétikusságát, mi több költőiségét hangsúlyozta, de a tudományellenes tendenciák veszélyeire is figyelmeztetett.
Amelyek kivédésében segíthet, ha a fiatalokat a lehető legkorábban megismertetjük a műszaki és természettudományok alapjaival, tanácsolta a tanácskozás záróakkordjaként Craig Mundie, a Microsoft kutatási és stratégiai vezetője Kaliforniából folytatott avatar alapú beszélgetése során a helyszínen lévő kutatási biztos asszonynak. Hogy az innovációs lemaradás mutatkozott-e meg a képernyőn is, nem derült ki, Mundie hangja mindenesetre szinkronban volt avatarjának szájmozgásával, míg a színpadon ülő biztosé hangbemondásnak is silánynak tűnt.
