A Kepler–22b bolygó a Földnél 2,4-szer nagyobb átmérőjű és 15 százalékkal van közelebb csillagához, mint a mi bolygónk a Naphoz. Így a Kepler–22b-n az év is rövidebb, 290 nap alatt kerüli meg a bolygó a központi csillagát. Úgy tűnik, hogy sokat tudunk róla, de olyan alapvető ismereteink nincsenek, hogy szilárd vagy gázbolygó, esetleg felszínének nagy részét folyadék borítja-e. Jelenleg azt feltételezik, hogy ez a bolygó 25 százalékkal kevesebb fényt kap csillagától, mint a Föld a Naptól, így hiába van 20 millió kilométerrel közelebb, átlaghőmérsékletét 22 Celsius fokra becsülik. A Kepler–22b az első olyan bolygó, amit sikerült azonosítani azóta, hogy februárban 54 olyan bolygójelöltet különítettek el, amelyek vélhetően a lakhatási zónán belül vannak. Az 54 jelölt közül közben hatot töröltek, de a maradék 48 közül tíznek a mérete a Földünkéhez hasonló, így azokat tovább elemzik. A BBC jelentése szerint az űrtávcsővel eddig 2326 bolygójelöltet mértek be, ezek közül 207 körülbelül akkora, mint a Föld. Az adatokból az következik, hogy a földnél 1–4-szer nagyobb (utóbbi a szuperföld méret) bolygók sokkal gyakrabban fordulnak elő az eddig hittnél. Az űrtávcső százötvenezer csillag fényváltozásait figyeli éveken át, a csillagok körül keringő bolygókra ezen fényváltozások alapján következtet.

„A Kepler űrszonda azokat a csillagokat keresi, amelyek fényessége egy időre lecsökken, mert egy előtte elhaladó bolygója lefedi a fényes csillagkorong egy részét. Két ilyen fényességcsökkenés ugyanannál a csillagnál már „bolygójelöltre” utal. Ha kellő időben megtörténik a harmadik is, akkor megerősített megfigyelésről van szó. Ebben az esetben a bolygó keringési ideje, a csillagtól mért távolsága és átmérője levezethető, tömege megbecsülhető” – tájékoztatta lapunkat Almár Iván csillagász-űrkutató, akinek nemrég megjelent Kozmikus társkereső című könyve részletesen foglalkozik a más csillagok bolygóival (exobolygók), valamint a Földön kívüli élet és értelem keresésével.

Ezzel az eljárással a Kepler már ezernél több bolygójelöltet talált. Ezek közül tíz van, amely a Földhöz hasonló méretű, és csillagának úgynevezett lakható zónájában kering. A most bejelentett és megerősített felfedezés, a Kepler–22 csillag exobolygója tömegét tekintve a legkisebb lehet az eddig megtaláltak közül.

– Az a tény, hogy egy bolygó csillaga lakhatónak nevezett zónájában, vagyis a kellő távolságban kering, önmagában még egyáltalán nem jelenti azt, hogy ténylegesen van is rajta élet, hiszen az élet létrejöttének összes elégséges feltételét nem ismerjük – véli Almár Iván. De kétségtelen, hogy az ilyen exobolygók megérdemlik, hogy légkörüket, annak színképét a legnagyobb távcsövek segítségével alapos kutatás tárgyává tegyék. A Kepler–22 sajnos 600 fényév távolságban lévén ilyen kutatásokhoz elég messze van. De azért kísérletet tesznek majd erre, sőt a SETI Intézet is bejelentette, hogy a csillagot felveszi éppen mostanában újrainduló ATA nevű hatalmas rádiótávcsőrendszerének megfigyelési programjára abban a reményben, hogy esetleg találnak idegen civilizáció jelenlétére utaló rádiósugárzást. (A SETI Intézetnek éppen mostanára sikerült magánszponzorokat találnia az áprilisban ideiglenesen leállított ATA program folytatására.)