Az új égők mozgásra kapcsolnak be
A most zárult program résztvevői az elmúlt három évben 18 szabadalmat nyújtottak be.
Napjainkban a fogyasztók azt várják el, hogy az energiapazarló hagyományos izzóknál jóval takarékosabb, ugyanakkor a megszokott fényerősséget biztosító, környezetbarát termékekkel álljanak elő a gyártók. A legkorszerűbb kompakt fénycsövek, nagy nyomású kisülő lámpák és a LED-fényforrások hatásfoka már megközelíti a fizika törvényei alapján elérhető értékeket. Ugyanakkor – éppen a hatékonyság maximalizálása érdekében – egyes fényforrástípusok kis mennyiségű higanyt is tartalmaznak. Higany nélkül ugyanis jóval kisebb hatékonysággal működnének az izzók. Balázs László innovációs igazgató szerint a higanyt tartalmazó lámpákból a higany lassan elfogy, pontosabban a működés során megkötődik, ezért kell a szükségesnél jóval több mérgező anyagot a lámpákba tenni. A fejlesztések során egy nanotechnológiai eljárással védőréteget vittek fel a fénycső üveg belső felületére, és így a fénycsövek higanymegkötésének blokkolásával elérték, hogy egy harmincezer órán át működő, egy milligrammnyi higanyt tartalmazó fénycső 0,7 milligrammnyi higanyt használjon csak fel.
A budapesti technológiai központban 2008-ban indult fejlesztés során a fényforrásokban lejátszódó bonyolult fizikai folyamatokat optimalizálták úgy, hogy a higanytartalom is csökkenjen, és a kibocsátott fény az emberi szem és agy számára a legkellemesebb legyen. Az optimalizálás eredményeként három új, környezetbarát fényforrástípust fejlesztettek ki: egy kerámia-fémhalogén lámpát, egy kompakt és egy egyenes fénycsövet. Az új kerámia-fémhalogén lámpa kevesebb mint 1 milligramm higanyt tartalmaz, mégis akár 50 százalékos energiamegtakarítást jelenthet a közvilágításban még ma is elterjedt, régi típusú fényforrásokhoz képest.
Korábban gyakori fogyasztói panasz volt, hogy például az egyenes vagy a kompakt fénycsövek „vibrálnak”, fényük az izzóénál hidegebb, a környezet színeit nem adják vissza tökéletesen. A panaszok miatt az iparág az elmúlt évtizedekben komoly előrelépéseket tett a természetesebb fényű, energiatakarékos lámpák fejlesztésére. Ezt a fogyasztók véleménye is visszaigazolja. Egy nemrégiben végzett online felmérés alapján a magyar vásárlók kétharmada úgy gondolja, a modern kompakt fénycsövek fénye nagyon hasonlít a hagyományos izzókéhoz. A szép fény mellett a környezetvédelemre is figyeltek: az új egyenes fénycső prototípusának higanytartalmát 1 milligramm alá csökkentették. (2001-ben egy fénycsőben 10, 2009-ben 4,5 milligramm higany volt a maximálisan megengedett mennyiség.)
Az új termékek létrehozása nem áll messze a cég mérnökeitől, hiszen Aschner Lipót, az Egyesült Izzó egykori vezetője Budapesten 1921-ben alapította Európa első, azóta is működő ipari kutatólaboratóriumát. Nyolc évre rá Bródy Imre kísérletileg kimutatta, hogy a nitrogénhez megfelelő mennyiségű kriptongáz keverésével hatékonyabbá teheti az izzólámpákat. Találmányát 1934-ben szabadalmaztatta, a tömeggyártás 1936-ban kezdődhetett el. A hagyományokat folytatja a Gábor Dénes-díjjal kitüntetett fényforrás-fejlesztési igazgató, Vámos Zoltán, aki a GE fényforrásüzletágának globális technológiai vezetője. Irányítása alatt mintegy kétszáz hazai mérnök dolgozik az új termékek, köztük a LED-lámpák, a kompakt fénycsövek, az energiatakarékos halogén- és a nagy teljesítményű gázkisülő lámpák fejlesztésén. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint a 300 ezer embert foglalkoztató cég több tízmillió dollárt költ évente csak a lámpák fejlesztésére. A legújabb fejlesztési irány, hogy különféle érzékelők segítségével csak akkor kapcsolódjanak be a lámpák, ha arra szükség van – autó, gyalogos megy el az utcán, a szobában van valaki.
