Génekben a hosszú élet titka
Ezzel a 2005-ben elhunyt holland korelnök egy csapásra ismét a világsajtó érdeklődésének középpontjába került, pedig már életében is nagy tudományos figyelem kísérte. Ugyanis Hendrikje van Andel-Schipper, a hajdani tanítónő egész egyszerűen nem volt hajlandó, illetve hát nem tudott megöregedni. Gyakorlatilag sosem volt beteg. Százéves korában kellett először mellrákkal kezelni, amelyből sikerrel ki is gyógyították. Nem szenvedett olyan időskori betegségektől sem, amelyek előbb-utóbb minden idős embert utolérnek.
Hendrikje van Andel-Schipper élete reményt keltő példája annak, hogy talán mégsem. Nem meszesedtek el az erei, nem lett időskori cukorbetegsége, szívelégtelensége, érszűkülete, magas vérnyomása. Az egyetlen problémája az volt, hogy 105 éves korára erősen megromlott a látása.
Már a megszületése is kisebb csoda volt. Ugyanis amikor a XIX. század végén, 1890. június 29-én világra jött, még igazi csodának számított, hogy a rendkívül éretlen, alig 1600 grammos koraszülött életben maradt. Már le is mondtak az alig lélegző gyermekről, csak a nagymama küzdött az életéért, fújta a tüdejébe a levegőt, melegítette, majd etette kitartóan. Mint látjuk, nem hiába.
Az is jellemző, hogy amikor 115 évesen mindenki számára váratlanul elhunyt, elsőre nem is tudták megállapítani a halálokot. Csak a boncolásnál derült ki, hogy gyomorrákos szövődményben vesztette az életét. Az orvosok szerint, ha időben felfedezik, még évekig élhetett volna...
Amikor Gert Holstege, neves holland patológus felboncolta és megvizsgálta az elhalt agyát, majd szövettani mintákat vett belőle, kiderült, hogy a 115 éves idegrendszer nem, vagy legalábbis alig öregedett, és az agyi erek nem mutatták az öregedés, az érelmeszesedés jeleit. Ez magyarázza azt is, hogy Hendrikje van Andel-Schippernél nem alakult ki Parkinson-kór, nem szenvedett agysorvadásban, Alzheimer-kórban, jól emlékezett Wilhelmina holland királynő 1898-as koronázási ceremóniájára, de a jó száz évvel későbbi, 2001. szeptember 11-i New York-i tragédiára is. Halála napjáig nagy focidrukker maradt, az Ajax rajongója volt.
Azt, hogy végig szellemi képességei teljes birtokában volt, a 112 és 114 éves korában elvégzett, az intellektuális képességeit felmérő pszichológiai teszt objektív módon megerősítette. Kognitív funkciói egy hatvanéves emberének feleltek meg. Amikor például tíz szót kellett megjegyeznie, majd tíz perc múlva felsorolnia, hibátlanul elvégezte a feladatot. Próbálják ki – nem olyan egyszerű, még fiatalabbak számára sem.
A nagy kérdés persze az, hogy miért maradt örökifjú. A volt tanítónő kétségtelenül egészségesen élt, nem dohányzott, nem ivott (csak kedvencéből, a tejszínes likőrből hajtott fel ünnepnapokon egy kis pohárkával), és egészségesen étkezett. Amikor már nagyon unta az újságírói rohamot, a „titkát” ekképpen tárta fel: „Naponta megeszek egy heringet, megiszok egy üveg narancslét, és nagyon ügyelek arra, hogy mindig vegyek levegőt…”
A hosszú élet eredetét évszázadok óta hasztalanul kutatják. Ám mára a tudósok szilárd meggyőződésévé vált, a gerontológiában (időskori betegségek tudományában) a gének szintjén várható áttörés. Dr. Gert Holstege a 115 éves matuzsálem teljesen feltárt génállományában talált is néhány olyan egyéni génelváltozást, amelynek köze lehet az öregedési folyamat nagyfokú lelassulásához.
Azért az már a kanadai konferencián elhangzott előadásból is kiderült, hogy az eredményeit sok száz, talán több ezer emberi génállománnyal kell még összevetni, hogy közelebb jussunk az öregedés folyamatának megértéséhez. (Mint november 7-i számunkban megírtuk Végre megtalálják a hosszú élet génjét? című cikkünkben, a Google-hoz köthető amerikai nonprofit X Prize Foundation [X-díj Alapítvány] tízmillió dolláros díjat tűzött ki annak a kutatócsoportnak, amelynek sikerül megtalálnia a hosszú élet génjét. Ehhez 2013-ban a kutatók rendelkezésére bocsátják száz olyan ember génmintáját, akik száz éven felüli életkort értek meg.)
A holland tudós a BBC-nek azt is elmondta, hogy a genetikai térképek elemzése hozzájárulhat az időskor említett lehangoló betegségeinek megismeréséhez. Szerinte a 115 éves koráig élt hölgy szervezetében kell lennie egy olyan védőmechanizmusnak, amely meggátolja a teljes szellemi leépüléshez vezető Alzheimer-kór kialakulását. A teljes géntérkép további elemzése talán erre is választ fog adni.
