Aki nem akart kormányfő lenni
Herschbach sokat emlegette a magyarok rátermettségét, „akik a forgóajtón utánunk sorolnak be, de előttünk lépnek ki” – idézi Lee professzor Nobel-díjas társát. De 1986-ban a kémiai elemi folyamatok dinamikájáért megosztva kapott elismerés harmadik kitüntetettje is magyar származású, méghozzá John. C. Polanyi, ahogy Lee professzor hetvenes évek óta jó barátja, Somorjai Gábor, a neves Wolf-díjas amerikai fizikai kémikus is, aki ugyanabban a Trefort utcai Mintagimnáziumban végzett Budapesten, mint Kármán Tódor vagy Teller Ede. A további tudománytörténeti összefonódás: Kármán kapta 1963-ban elsőként a legmagasabb amerikai tudományos kitüntetést, a Nemzeti Tudományos Érmet, amit 1986-ban Lee, aki Tellert is személyesen ismerte.
Mint ahogy azt a helyzetet is, amikor egy országból sanyarú politikai, gazdasági helyzete miatt a tehetséges fiatalok külföldre mennek tanulni, dolgozni. A hatvanas évek elején, amikor friss diplomásként Amerikába költözött, szinte az összes egyetemet végzett tajvani így tett. Amikor viszont 1994-ben feladva amerikai állampolgárságát, visszatért, hogy a tajvani tudományos akadémia elnöke legyen, 1200 doktorátussal rendelkező honfitársa tette ugyanezt. Nem véletlenül. A kilencvenes években Tajvanon a kutatásra fordított összegek évente tíz százalékkal nőttek, ami megágyazott a mai gazdasági-technológiai sikereknek, és amiben az ország Amerikában doktorált elnökén kívül a tudományos akadémia elnökeként és az egyetlen tajvani Nobel-díjasként nagyra becsült Leenek is nagy érdemei voltak.
Egy másik fontos eleme egy ország felívelésének az oktatás, különösképpen a felsőoktatás. Lee professzor ifjúkorában Tajvanon a fiatalok öt százaléka szerzett diplomát, ma viszont több mint 90 százalékuk vesz részt a felsőoktatásban. Egy fejlett, demokratikus társadalomban Yuan Lee szerint mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, hogy tovább tanuljon, bármilyen területen is szeretne elhelyezkedni az életben. Ebbe az is belefér, hogy felsőfokú végzettséggel legyen valaki vízvezeték-szerelő vagy angolul jól beszélő taxisofőr.
Meg kell változtatni felfogásunkat a felsőoktatásról – magyarázza lapunknak a tajvani vendég, aki a kaliforniai rendszert említi példaként, ahol a középiskola után kétéves, felsőfokúnak számító, olcsó iskolatípusba mehet minden diák. Itt a helyi közösségek számára fontos képzettségeket szerezhetik meg, s lehetnek kórházi ápolók, tűzoltók vagy repülőgép-szerelők. Tajvanon jelenleg az egyik legnépszerűbb egyetem az idegenforgalom és a vendéglátás számára képez fiatalokat szakácstól szállodaigazgatóig.
Lee professzort országában kétszer miniszterelnöknek is jelölték, de a felkérést nem fogadta el. Mint lapunknak kifejtette, a politikusoknak túl sok kompromisszumot kell kötniük a társadalom különféle érdekei között egyensúlyozva, míg a tudósoknak a tényeket kendőzetlenül kell megjeleníteniük. Ő pedig inkább tudósnak érezte magát.
Akadémiai tisztsége után, 2008-ban az aktív kutatástól is visszavonult Yuan Leet megválasztották az ICSU elnökének. E szervezet éléről jól lehet látni a tudományban zajló átrendeződési folyamatokat, a feltörekvő új világhatalmakat csakúgy, mint az új tudományágakat, megközelítéseket. A helyzetet a tajvani vendég szerint jól jellemzi Obama elnök egy hónappal ezelőtti beszéde, melyet a Nemzeti Tudományos Érem átadásakor mondott. Ebben az amerikai elnök megemlítette, hogy a díj tulajdonosainak fele nem az Egyesült Államok szülötte. S bár Amerika tudományosfelvevőpiac-jellege az ICSU-elnök szerint egyhamar nem fog megváltozni, egyre többen térnek vissza onnan a megszerzett tudással hazájukba.
Legalábbis oda, ahol megbecsülik őket, mint például India, Kína vagy Brazília, a tudomány „ágaskodó” nagyhatalmai. A mostani világfórum feladata pedig, hogy a résztvevők megegyezzenek a jövő tudományirányítási, tudományszervezési feladatait illetően. Az ICSU pedig tagszervezetein keresztül ennek megfelelően tudományos programok indítását segítheti elő az egész világon. Ahogy egy autót is meg kell kenni, fel kell tölteni üzemanyaggal, hogy elinduljon.
