Közép-Európa első barlangfestménye
Szabályos kettős sorokba rendezett, néhol elmosódott, néhol tisztán kivehető, 15 000 éve festett vörös és mélyvörös pöttyök láthatók az Ulm közelében lévő barlangban talált négy mészkődarab közül hármon (ezek magukban állhattak), míg a negyedik festett kő a barlang faláról, egy nagyobb kiterjedésű összefüggő festett felületről eshetett le.
Nicholas Conard ásatásvezető régész, a Tübingeni Egyetem kutatója a DPA munkatársának elmondta, teljesen biztos, hogy a pöttyök nem véletlenül kerültek a kövekre. Sőt, nyilvánvalóan valamiféle jelentésük is van. „Talán vallási rituálékkal függ össze, esetleg menstruációs naptár, amelyen minden pötty egy napot jelöl, de végeredményben be kell vallanunk, fogalmunk sincs, mit jelentenek” – nyilatkozta Conard a DPA-nak.
Conard és csapata váratlanul bukkant a kövekre még 2009-ben. Az egyik kutatódiáknak tűntek fel a furcsa mintájú kövek, de a rájuk rakódott szennyeződéstől szinte semmi nem látszott. Csak megtisztításuk után tárultak fel a színes pontsorok. A vörös pigmentet a hematitból nyerték, amit porrá törtek, majd a barlang erősen kalciumos vízével keverték. Mivel a csapat nem tudta, mivel festhették a pontokat a kövekre, megpróbálták rekonstruálni. Ha ecsetfélével kísérleteztek, a szélek elkenődtek, ha az ujjukkal, a pöttyök mérete változó lett, amikor egy mogyoróágból pecsétnyomófélét faragtak, a 15 000 éves pöttyökhöz megszólalásig hasonló mintázatot tudtak készíteni.
Noha Európa nyugati részén, elsősorban Spanyolországban és Franciaországban jóval korábbról is kerültek elő barlangi rajzok, Közép-Európában és Kelet-Közép-Európában, így hazánkban is, ezek teljesen hiányoznak. Conard szerint, amiként ezt a Tübingeni Egyetem honlapján közzétette, ez a jelenség a zordabb klímával magyarázható, amely az erős erózióval eltüntette a barlangok faláról a rajzokat.
A Hohle Fels-barlangból az utóbbi években számos rendkívül fontos lelet került már elő eddig is. Ott találták meg többek között a világ eddig ismert legrégebbi emberábrázolását, egy 40 000 éve elefántcsontból faragott Vénuszt, amelyet egyébként szintén egy Conard vezette kutatócsoport fedezett fel.
