A szlovéniai Ajdovscinában működő Pipistrel (denevér) cég műanyagkompozit anyagú gépei közül a Bika csillagképről elnevezett modell máig a legtöbb utast, összesen négy embert szállítani képes, egyúttal a legerősebb motorral rendelkező elektromos hajtású repülőgép.

A konstruktőrök célja az amerikai űrügynökség Green Flight Challenge elnevezésű, „zöldrepülőgép”-fejlesztő pályázatának feltételei szerint egy olyan repülőgép elkészítése volt, mely legfeljebb két óra alatt úgy tud eljutni 320 kilométerre, hogy utasonként legfeljebb 3,8 liter üzemanyagot használhat el. (Ez azt jelentette, hogy elektro+benzinmotoros hibridek is indulhattak.)

Az újszerű szerkezetet az amerikai Jack Langelann aeronautikaprofesszor dolgozta ki, és mivel a pályázatot amerikaiaknak írták ki, a szlovén cég USA-ban működő leányvállalata nevezett be a díjra, és alkalmazott két amerikai pilótát is. A gép két, egymás melletti kétüléses vitorlázógép összeházasításával készült. Egyiknek a bal, a másiknak a jobb szárnyát szerelték le, és a két törzs közé egy ötméteres összekötő darabot illesztettek. A gép szárnyvégei közötti távolság ezzel 21,5 méterre nőtt.

Az összekötő rész közepére építették a 147 kilowattos, 97 százalékos hatásfokú villanymotort, amely áttétellel hajtja a két méter átmérőjű légcsavart. A középső szárnyrészben és a törzsekben kaptak helyett a lítiumpolimer akkumulátorok.

A G–4-es utazósebessége 160 km/ óra, de motorleállás esetén vitorlázó üzemmódra váltva négy utassal is képes biztonságosan landolni.