Az átalakításról a december ötödiki rendkívüli akadémiai közgyűlésen döntenek, ami nem lesz több egy formális találkozónál. A Parlament.hu honlapon is elérhető Magyar Tudományos Akadémia 2012. évi költségvetésének fejezeti indokolása ugyanis kész tényként kezeli az intézethálózat átszabását.

Az anyag szerint idén megkezdődtek az intézményhálózat megújításának előkészületei. Jövőre az MTA kutatóintézet-hálózatát eddig alkotó 40 önálló költségvetési szervből (38 kutatóintézetből és két kutatóközpontból) 15 önálló jogi személyiségű költségvetési szerv (5 kutatóintézet és 10 kutatóközpont) alakul. A megújuló kutatóközpontok ésszerűbb és takarékosabb keretek között, koncentráltabb kutatási stratégia mentén dolgozhatnak, a kutatási potenciál megőrzése mellett. Az átszervezés indoka, hogy a kutatóhálózat szétaprózott, amelynek következménye a többszörös költség és a szakmai töredezettség. A kutatóintézet-hálózat mély szerkezeti problémáinak gyökere az, hogy miközben a tudományos kutatás nemzetközi, finanszírozási, infrastrukturális és személyi feltételrendszere az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment át, az akadémiai kutatóintézet-hálózat szerkezete nem vagy alig változott.

Az elnök összesen kilenc fórumot tartott a kilenc új kutatóközpont munkatársainak. A rendezvényeken ismertette a megújítás menetét, az érintettek pedig kérdezhettek az őket érintő kérdésekről. Ezeken a találkozókon az MTA elnöke világossá tette, hogy a kutatásban, a kutatómunkában szükséges autonómia megmarad. Az MTI-nek a szükséges leépítésről pedig aztmondta, hogy a kutatóintézetekből 140 adminisztratív dolgozót, az egyéb intézményekből nyolcvanat bocsátanak el. Ugyanakkor az MTA költségvetéséről szóló parlamenti előterjesztésben az szerepel, hogy az Akadémiához tartozó intézetekben az engedélyezett létszám 5732 főről 5565 főre, 167 fővel csökken. Ez a csökkenés azonban még nem tartalmazza a kutatóhálózati megújulásból eredő létszámleépítést, amely 2012. évben következik be. Azaz végső soron akár négyszáz fővel csökkenhet az MTA munkatársainak száma. Jó hír viszont, hogy az idei 37,16 milliárdról jövőre 43,77 milliárdra nőhet az MTA költségvetési támogatása – 2,5 milliárddal jut több például az alapkutatást támogató OTKA-ra, valamint 1,4 milliárddal kap többet a fiatal kutatókat támogató Lendület program.

Az átszervezéssel tehát létrejön az Agrártudományi Kutatóközpont, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, az Energetikai Kutatóközpont, a Közgazdaság-tudományi Kutatóközpont, a Természettudományi Kutatóközpont, az Ökológiai Kutatóközpont, a MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont. A jelenlegi formájukban megmaradó intézetek közé tartozik az Atommagkutató Intézet, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, a Nyelvtudományi Intézet, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, a Szegedi Biológiai Központ. Azaz már nevet is adtak azon intézeteknek, amelyekről elvileg december ötödikén döntenek az akadémikusok.

A megszűnő, beolvadó intézetek közé tartozik a Kutatásszervezési Intézet, amelynek jogelődjét 1965-ben hozták létre. Az intézet az MTA működését adatbázisok fejlesztésével és működtetésével, elemzésekkel, tudománypolitikai kutatásokkal és információszolgáltatással segítette eddig. Az intézeten belül működik aMagyar Tudományos Művek Tára Koordinációs Irodája és a Klímavédelmi Kutatások Koordinációs Irodája. Ez az intézet gondozta a 2004 óta működő köztestületi publikációs adattárat, az 1994 után létrehozott, köztestületi tagok adatbázisát és az ezekhez kapcsolódó kutatási témák tárát. Mindebből nem sok maradhat életben, hiszen információink szerint a munkatársak felét elbocsátják.

A 2001. január elsején, Glatz Ferenc elnöksége idején létrejött MTA Társadalomkutató Központnak alig egy évtizedes működés jutott. 2011. december 31-ével beolvadással ez is megszűnik. De nem tűnik el nyomtalanul. Amennyiben a közgyűlés elfogadja, akkor feladatait három akadémiai intézet veszi át. A jövendőbeli Bölcsészettudományi Kutatóközpont lesz az általános jogutód, ide kerül át a kutatásaik (Balkán-kutatás, Európa-történeti munkacsoport, OTKA-pályázatból finanszírozott zsinatkutatás) és kutatóik zöme. Részleges jogutódlással egy TÁMOP kutatási programot az újonnan létrejövő MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont vesz át. Ugyancsak részleges jogutódlással a vári akadémiai épületegyüttes és az akadémiai vendégház üzemeltetését, valamint a felújítási feladatokat, továbbá az ezekkel a feladatokkal összefüggésben alkalmazott munkatársaikat a már régóta létező MTA Létesítménygazdálkodási Központ veszi át. Azt a szervezés kritikusai is elismerik, hogy az Akadémián több évtizede – úgy harminc éve – napirenden van (nyilván hangsúlybéli eltolódásokkal, de több elemében megegyezően) az, ami most meg is valósul. Különösen igaz ez a kis létszámú intézetek gazdasági hivatalainak összevonására.

400

AZ AKADÉMIÁHOZ tartozó intézmények engedélyezett létszáma 5732-ről 5565-re csökken. Ezzel azonban a leépítésnek még nincs vége. A folyamat végére akár 400-zal is csökkenhet az Akadémia munkatársainak a száma.

Pálinkás József