Magyar technológia semlegesíti az olajszennyezést
A Törökszentmiklós ipari területén működő vegyi gyár 1998-as privatizációjáig főleg a mérgező klórozott szénhidrogének szivárogtak a mélybe, azt követően egyéb vegyi anyagok tárolása és átfejtése nyomán több száz liter vegyi anyag jutott a talajba, amely ott továbbterjedve veszélyeztette a helyi lakosság vízellátását is. Az elszennyezett talajvíz térfogata megközelítőleg 300 ezer köbméter. A hasonló szennyeződések kezelése hagyományos módszerrel – úgynevezett átmozgatásos technológiával – több évtizedet vesz igénybe. A Magyarországon most először alkalmazott nanovas-technológia azonban lehetőséget jelent a szennye ződés gyors és hatékony kezelésére. Ha beválik, az ország sok száz, ugyanilyen módon szennyezett területén is alkalmazhatják az eljárást.
A szennyeződések gyors felszámolása nemcsak azért fontos, mert a lakosság egészségét veszélyezteti, ha a szennyezett területen levő kutakból származó vizet ivó-, itató- vagy akár csak locsolóvízként használják fel (a mérgező vegyületek a zöldségbe-gyümölcsbe felszívódva is károsak lehetnek), hanem azért is, mert környezeti kockázatot jelentenek a szomszédos területeken előforduló még tiszta talajvízre. Törökszentmiklóson az első kilenc köbméternyi nanovasas oldat injektálása 2011. október 20-án fejeződött be – a tapasztalatok szerint mintegy száz négyzetméteres területen fejtett ki ez az oldat kedvező hatást. Ugyanakkor bőven maradt még injektálni való terület, hiszen amérések szerint az ipari park tizenkét hektárnyi területéből közel négyhektárnyi alatt szennyezett a víz. (A klórozott szénhidrogének helyenként 26 méter mélyre jutottak.)
A hazai cégek és a Szegedi Tudományegyetem összefogásán alapuló program elsődleges célja egy olyan helyszíni talajvíz-tisztítási technológia kifejlesztése, amely ipari méretben is alkalmazható, környezetbarát, és az eddigi hagyományos megoldásoknál gazdaságosabb alternatívát jelent a vegyi eredetű talaj- és talajvízszennyezések semlegesítésére. A talajvízbe juttatva a nanovas a szerves szennyező anyagokat egészségre és a környezetre ártalmatlan vegyületekké alakítja át. A nanorészecskék méretükből adódóan nagy fajlagos felülettel rendelkeznek, emiatt nagyobb a reakcióképességük, így nagyobb mennyiségű szennyezett anyagot képesek lebontani. A nanovasoldat kifejlesztésében a Szegedi Tudományegyetem kutatói működtek közre, a gyártást pedig az Auro-Science Consulting Kft. végzi.
Kukovecz Ákos, a Szegedi Tudományegyetem alkalmazott és környezeti kémiai tanszékének docense szerint a nanoméretű vasrészecske megbontja az egyébként nagyon stabil szén-halogén (elsősorban klór-) kötéseket, a keletkező termékek pedig nem jelentenek veszélyt a környezetre. A nagyon reakcióképes nanoméretű vasat a világon másutt is előállítják, de a gyors oxidálódás miatt helyben gyártott nanovasas oldatra van szükség. A szegedi kutatók nagy energiájú ultrahangos reaktor segítségével készítik el ezt az oldatot, ami a mérések szerint kéthárom napon át hatékonyan bontja a talajt mérgező anyagokat. Fontos szempont, hogy a tíz nanométernél kisebb méretű részecskék előállítása nagy mennyiségben is gazdaságos. A módszer további előnye, hogy némi fi nomítással, technológiaváltással az arzénes vizek kezelésére ugyancsak alkalmas lehet ez a nanoméretűre aprított fém.
A nanovassal végzett kármentesítés több magyarországi terület megtisztítására jelenthet új lehetőséget, mivel a hasonló talaj- és talajvíz-szennyeződések a hagyományos módszerekkel nagyon nehezen kezelhetőek. Az általánosan alkalmazott vízkitermeléssel járó technológiákkal igen hosszú idő – akár évtizedek – alatt lehet csak mérhető eredményeket elérni. Ennél gazdaságosabb és gyorsabb módszert jelentene a környezetre nem veszélyes nanovas-technológia alkalmazása, amellyel a hagyományos módszerekkel szemben a szennyezett talaj és talajvíz egyszerre mentesíthető.
A 340 milliós programot 220 millió forinttal az Európai Unió támogatja – a projekt irányítói szerint a törökszentmiklósi terület öt év alatt megtisztítható.
