Az Országgyűlés 2003-ban pedig már arról döntött, hogy november 3-át – azt a napot, amelyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság alapításának céljára felajánlotta, és ezzel lehetővé tette aMagyar Tudományos Akadémia megalapítását – jogszabályban is a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánítja.

A rendezvénysorozat egyik fő célja, hogy ne csak a budapesti, hanem a vidéki tudományos műhelyekre is ráirányítsa a figyelmet. Idén Észak-Magyarország mutatkozik be. A mai miskolci ünnepi megnyitón Kocsis Károly akadémikus, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet igazgatója a bevezetőben említett etnikai témában tart előadást a sokszínű, ugyanakkor sok társadalmi kihívással küzdő régióról.

Az ünnep célja a tudomány iránti érdeklődés felkeltése is. Ennek érdekében szervezi az MTA a Diákok az Akadémián elnevezésű programját, amelyen a fiatalokat érdeklő, színes, ugyanakkor tudományos igényű előadásokat hallhatnak egy-egy terület kiemelkedő eredményeket elért kutatóitól. Most Csépe Valéria, Csányi Vilmos és Kosztolányi György beszél Biológiai és társas viharok a serdülőkorban címmel. Újdonság, hogy idén első alkalommal a Magyar Tudományos Akadémián nyilvános előadás is lesz, amit Csaba László közgazdász tart Változó világ, útkereső gazdaság címmel.

Az egy hónapos, az egész országra kiterjedő rendezvénysorozat keretében a tudományos előadások mellett, emlékülések, konferenciák, könyvbemutatók, kiállítások, intézeti nyílt napok is lesznek. Az előadások közül érdekesnek tűnik Falus András és Nagy László Humángenetika és a XXI. század című előadása, amelyben a két kutató a genetika fejlődésének tükrében a személyre szabott orvoslás és a gyógyítás új útjainak lehetőségét mutatja be. Romsics Ignác és Gyáni Gábor történész Korfordulón – A XX. század öröksége és a XXI. század gazdasági kihívásai címmel a történettudomány szerepéről, Magyarország múltjának feldolgozásáról, és a jelen történelmi gyökerű konfliktusainak megoldási lehetőségeiről beszél.