Riadalomra, világvégejóslatok gyártására nincs ok, mert a felfedezését követő pontos pályaszámítások kizárták bármiféle, Földre katasztrófát jelentő esemény bekövetkeztét az elkövetkezendő évszázadban. Azonban a körülbelül 400 méter átmérőjű, sötét, gömb alakú óriás szikla november 8-i érkezése különleges esemény, mert eddig ilyen méretű aszteroida előre jelzett elhaladására nem került sor. (Idén februárban a mindössze másfél méteres átmérőjű 2011 CQ1 jelű kisbolygó csupán 5500 km-re haladt el a Föld mellett, ezt azonban közvetlenül az elhaladása előtt fedezték fel.)

A 2005 YU55 november 8-án mindössze 325 ezer km-re száguld el, azaz a holdpályán belül, a Hold átlagos távolságának nagyjából 85 százalékára közelíti meg bolygónkat. Hasonlóan közeli elhaladásra 2028-ig kell várnunk, amikor a 2001 WN5 jelű aszteroida száguld el csupán 24 8000 km-re a Földtől.

A rendkívüli közelség alkalmat ad számos, földfelszínről elvégezhető megfigyelésre. A pontos mérésekkel meghatározhatják az égitest méretét és pontos alakját, forgási jellemzőit, valamint összetételét is tanulmányozhatják. A Hirek.csillagászat.hu szakportál szerint az égitest a Nap irányából közelít, így a november 8-át megelőző éjszakákon nem lesz megfigyelhető. Vizuális észleléskor természetesen csak egy rendkívül halvány, csillagszerű pontként figyelhető meg az égitest, amint látványos gyorsasággal, percenként majdnem egyharmad holdkorongnyit megtéve halad az égen. A legnagyobb közelség után még 3-5 napig megfigyelhető lesz, mozgása jelentősen lassul, miközben körülbelül a Nappal ellentétes irányban távolodik. A legnagyobb közelítés idején az égitest hazánkból nem figyelhető meg: naplemente után még csak közeledik, és túlságosan halvány.

Ekkora méretű objektumok átlagosan negyedszázadonként haladnak el viszonylag közel, de korábban nem is tudtunk létezésükről – a technológia fejlődésének köszönhetjük, hogy egyáltalán tudomást szerzünk róluk. A NASA márciusi közlése szerint az aszteroida mérete és viszonylagos közelsége ellenére sem jelent veszélyt. A Földre gyakorolt gravitációs hatása annyira minimális, hogy szinte nem is mérhető. Sokkal nagyobb hatású lehet a 270 méter átmérőjű Apofisz kisbolygó, mely 2029-ben 37-38 ezer kilométerre közelíti meg a Földet, 2036. április tizenharmadikán pedig 1:250 ezerhez eséllyel be is csapódhat. Az Európai Űrügynökség (ESA) mindenesetre azt tervezi, hogy egy szerkezetet lő egy üstökösbe, hogy megtudja, mi történne, ha egy Föld felé tartó aszteroidával tenné ezt.