A kaliforniai Scripps Oceanográfiai Intézet két munkatársa, Steve Cande és Dave Stegman most új elmélettel állt elő, amit a Nature-ben tettek közzé: szerintük a lemezmozgások mozgatórugói lehetnek az úgynevezett forró foltok, a nemzetközi szakirodalomban „hot spot”-ként emlegetett köpenycsóvák, melyek a mag és a köpeny határvidékéről indulva emelkednek a felszín felé. Élettartamuk több tízmillió év, kiterjedésük a felszínen több száz kilométer.

Az új elképzelés az indiai-óceáni kis sziget, a közigazgatásilag Franciaországhoz tartozó Réunion alatt tevékenykedő forró folthoz kapcsolódik. Ez az erőteljes köpenycsóva-feláramlás mintegy 70-65 millió éve létezik, és erősen felgyorsította az Indiai-lemez mozgását, mely végül azzal járt, hogy India nagyjából 50 millió éve Dél-Ázsiának ütközött, és együttes erővel felgyűrték és kiemelték a Himaláját, valamint a Tibeti-fennsíkot. A köpenycsóvának kulcsszerepe volt abban is, hogy óriási mennyiségű bazalt ömlött ki az indiai Dekkán fennsík területén. Eközben a réunioni forró folt a helyén maradt. A forró folt tevékenysége ugyan erősen csillapodott, de a mai napig táplálja Réunion igen erőteljes vulkánosságát. Központi vulkánja, a Piton de la Fournaise, mely a sziget keleti egynegyedét foglalja el, és gyakorlatilag évente legalább egyszer kitör. A forró folt a másik irányban is hatott: az Afrikai-lemezt, melyről India levált, nyugat felé nyomta. A feláramlás létrejötte előtt, amint ezt a kutatók kiderítették, az Afrikai-lemez mozgása lassú volt, és India kelet felé való gyorsuló mozgásával az is felgyorsult. Miután az Indiai-lemez Ázsiának ütközött, Afrika nyugati irányú mozgása is lelassult; ebből azt a következtetést vonják le, hogy a forró folt mint közös láncszem mindkettő mozgását számottevően befolyásolta.