Szeptember 30-ra ígérte a nemzetgazdasági tárca annak a kormányrendeletnek az elkészültét, amely meghatározná a kormány új innovációs politikájának a kereteit. Bár az említett időponton már jócskán túl vagyunk, rendeletnek vagy kiforrott stratégiának híre-hamva sincs. Hogy változtatásokat terveznek a területen, azt egyedül a költségvetés tervezetéből lehet kiolvasni: az idei közel 46 milliárdos előirányzat helyett a 2012-es dokumentumban már csak 30 milliárd szerepel innováció címszó alatt. (Az igazsághoz tartozik, hogy ez valójában szinten tartást jelent, tavaly ugyanis a kormány a költségvetési zárolások keretében 16 milliárdot év közben elvont az ágazattól.)

A korábban feldobott ötletekből nagy vonalakban kirajzolódtak a kabinet innovációs elképzelései. Ezek lényege, hogy a jelenleg mindössze a GDP 0,8 százalékára jutó K+F+I- (kutatás-fejlesztés és innováció) ráfordításokat növelni kellene – az európai élmezőny 2 százalék körül költ, a reális cél az 1,5 százalékos szint lehetne), ám erre az államnak nincs pénze, ezért a piaci szereplőket szeretné nagyobb innovációs aktivitásra ösztönözni. A két lehetséges mód – a közvetlen támogatások és az adókedvezmények – közül a permanens készpénzhiányban lévő kabinet az utóbbit favorizálja: az eredeti elképzelés úgy szólt, hogy 2012-től adókedvezménnyel támogatják majd a K+F-et és az innovációs tevékenységet – a nagyvállalatok adókedvezménye 25, a kis- és középvállalkozásoké 35, a fiatal, innovatív vállalkozásoké 60 százalék, amit a társasági adóból lehet levonni. (Ez konkrétan azt jelenti, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által igazolt innovációs ráfordítások 25, 35, illetve 60 százalékával lehetne csökkenteni a társaságiadó-befizetést.)

Hogy a fenti javaslat miért nem öltött testet az említett kormányrendelet, illetve egy adótörvény-módosító javaslat formájában, annak pénzügyi okai vannak: a kormány időközben rájött, hogy neki a társaságiadó-bevételekre is szüksége lenne a hiánycél tartásához. Ezért az elképzelés információink szerint úgy módosult, hogy adólevonás helyett adó-visszaigénylés lesz: a 2012-ben eszközölt innovációs költést 2013-ban lehet majd visszaigényelni (ha közben meg nem változnak a szabályok).

Formálódik egy másik koncepcionális változás is, mégpedig az innovációs járulék területén. Ezt az elvonást a hazai vállalkozások döntő többségétől szedi be a költségvetés, de a saját, illetve a külső partnertől megrendelt innovációs költéseket le lehet vonni a befizetésből (tehát aki sokat fejleszt, az akár nullára is ki tudja hozni az egyenleget, így végül is a K+F-kiadásokat egy amúgy befizetendő adóból lehet finanszírozni). Most viszont arról is szó van, hogy ez a lehetőség megszűnik, tehát az innovációs adót mindenképpen be kell majd fizetni, és az esetleges saját fejlesztésekre új forrást kell keresni (ami nagy valószínűséggel csökkenti majd a cégek kutatási-fejlesztési kedvét).

A fentiek eredőjeként – talán csak átmenetileg – az összes „állami” +I-kiadást az üzleti szektor finanszírozhatja majd. A költségvetésben az szerepel, hogy 30 milliárd lesz a ráfordítás – ebből 23 milliárd az innovációs járulékból folyik be (ezt osztja vissza az állam a kutatás-fejlesztéssel foglalkozóknak pályázati formában), a további 7 milliárd pedig támogatás. Az utóbbi összegnek azonban nagy valószínűséggel az a járulékmennyiség lesz a forrása, amit a vállalkozások eddig visszaigényelhettek a házon belüli és a megrendelt K+F fejében – vagyis mostantól valójában ezt is ők adják be a közösbe, ha az elképzelés megvalósul.

A költségvetésben szereplő számok azt jelzik, hogy a kormány az elmúlt három évben nagy léptekkel kivonult a K+F-támogatásból. Az innovációs járulék, illetve az abból táplálkozó Innovációs Alap eredeti filozófiája még úgy szólt, hogy ahány forintot az üzleti szféra bead az alapba, annyi költségvetési forrással egészíti ki a kormány a kasszát, megduplázva az innovációra fordítható pénzt. Az ígéret a valóságban soha nem teljesült, de az tény, hogy például 2010-ben az állam még mintegy 15 milliárddal toldotta meg az innovációs adóból beszedett pénzeket. Ez a pótlás csökkent most hétmilliárdra, ami (ha valóban eltűnnek a leírási lehetőségek) ténylegesen azt eredményezheti, hogy 2012-ben a teljes K+F-büdzsét közvetlenül a magánszektor állja – ilyesmi az ország történetében még egyszer sem fordult elő.

Lehet, hogy az új innovációpolitikában megnőne a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a jelentőségeFOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS