Mivel erre a többségük várhatóan nem lesz hajlandó, a kiszámítható hatás az lesz, hogy ők maguk tiltják le a névtelen kommentelés lehetőségét – a törvényjavaslat készítői valószínűleg éppen ebben, vagyis a cenzúra nélküli cenzúrában reménykednek.

A szóban forgó tervezet deklarált célja az online médiában névtelenül elkövetett rágalmazás, becsületsértés, zaklatás, álhírterjesztés és egyéb anomáliák visszaszorítása. Hogy ez a gyakorlatban hogyan működik, azt nagyon jól nyomon lehet követni az internet magyar szigetein: az új médiatörvény hatálybalépése óta számos hírportálról és blogról (!) eltűntek a szerkesztetlen kommentek (egyszerűen nincs kommentelési felület), vagy pedig csak a Face bookprofi lunkkal belépve – végső soron az ottani identitást felvállalva – lehet kommentelni.

Hogy egy ilyen lépés a valóságban a jogsértések elkerülését vagy a szólás- és véleményszabadság korlátozását éri-e el, azon hosszasan lehet vitatkozni. Az viszont bizonyos, hogy a jelenség jogi megítélése nem egyértelmű. Az USA-ban például az anonim véleménymondás lehetősége alkotmányos védelem alatt áll – érdekes lehet tehát majd az olyan konfliktusok bíróságimegítélése, amikor egy angol üzemeltetésű oldal gazdáját veszik elő egy bizonyítottan Amerikában írt névtelen komment miatt.

A ma élő szabályozások többsége azon alapul, hogy amennyiben egy hozzászólás jogsértést valósít meg, bejelentés esetén a szolgáltató köteles azt eltávolítani. Ha megtagadja a törlést, illetve különösen indokolt esetben az érintett felhasználó adatainak (leginkább az IP-címének) a kiadását, akkor felelősségre vonható, egyébként azonban nem felel a felhasználói tartalomért. Ugyanakkor Európa-szerte egyre inkább bevett gyakorlat – például az „illegális” letöltések kapcsán –, hogy az egyes tagállamok a legrosszabb (leginkább jogszűkítő) gyakorlatokat veszik át egymástól – emiatt az angol törvény is szép karrierre számíthat az unióban.

A törvényjavaslat többi része –a tudományos publikációk erősebb védelme, a plagizálás komolyabb büntetése – egyébként találkozott az internetes közösség egyetértésével, ami azt mutatja, hogy az internethasználók nem általában a korlátozások ellen vannak, csak az online demokráciát leépítő szabályokat viselik rosszul.