Nálunk az internethasználók 70 százaléka találkozott már a kiberbűnözéssel. Magyarországon is a vírusok és a kártevők állnak az élen (60 százalék), ezt követi az online szexuális zaklatás és a profillopás – áll a Symantec információbiztonsági cég által közzétett tanulmányban. Sokan felkapják a fejüket, hisz nagyon elterjedt: miért bűncselekmény, ha vírus kerül a gépünkbe? „A vírusok bejutattása az első lépések egyike. Az így kiépített »hídfőállást« kihasználva lehetőség nyílik a hálózaton elérhető többi számítógép és a rajtuk található információk felkutatására és feldolgozására. Ezeket aztán az internetes feketepiacon forgalmazzák, nem kevés pénzért!” – fogalmaz Gombás.

– A legjellemzőbb internetes bűncselekmények ma Magyarországon a csalások, a személyes adatokkal visszaélés (e-mail fiókok, közösségi oldalak stb.), de meg kell említeni a számítástechnikai rendszerekbe, számítógépekbe történő behatolást, károkozást, adatlopást és a kisszámú, de súlyos bűncselekményt: a tiltott pornográf felvétellel visszaélést – mondta el dr. Gazdag Tibor rendőr alezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Bűnügyi Főosztály Csúcstechnológiai Bűnözés Elleni Osztály vezetője.

„Az internet nem jogmentes tér, de az ott elkövetett bűncselekmények felgöngyölítése számos akadályba ütközik. Az elkövető és a sértett két külön országban, esetleg más-más földrészen van. Nem lehet azonosítani az elkövetőt, el tud rejtőzni, miközben a támadást, a fenyegetést folyamatosan fenntartja. Az interneten közzétett sértő tartalmakat letörölni, eltávolítani technikailag gyakorlatilag lehetetlen”, szögezi le az alezredes.

„Nemzetközi szinten markánsan növekszenek a kibertámadások, mint például a CIA honlapjának idei lekapcsolása vagy a Sony online játékosok adatait tartalmazó honlap feltörése, ahonnan többek között elloptak egy bankok által is használt rejtjelző algoritmust. Az ilyen hatások alól hosszú távon hazánk sem tud kibújni, azaz bár rövid távon megúsztuk a komolyabb kibertámadásokat, hosszú távon készülnünk kell rá” –mondta dr. Muha Lajos mérnök-alezredes, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem informatikai tanszékvezető tanára.

– Jelenleg még nincs ok pánikra, hiszen sem hivatalosan, sem informális csatornákból nem tudok az utóbbi időben, az elmúlt fél évben hazánkat ért olyan kibertámadásról, amely „országos jelentőséggel” bírna. (Persze előfordulhatnak olyan események amikről nem tudhatok, vagy ha tudok, akkor le kell tagadnom.) –osztja meg a szigorú szabályt a kiberbiztonság elismert szakembere.

Ismert esemény volt, hogy durva és sértő visszaélést követtek el a közösségi oldalakon a gyerekek által közzétett személyes adatokkal, pl. intim fényképekkel. (pedomaci.hu) Másik nagy botrányt keltő kiberbűncselekmény az volt, amikor bűnös szándékkal a csalódott partnerek egykori „barátnőik” intim fotóit rakták fel, személyes adatokkal együtt. (excsajok.hu)

Mégis, mit lehet tenni a fentiekhez hasonló kibertámadás esetén? – Fiatalok esetében fontos a szülői, tanári háttér, kapcsolat. Megelőzésre a tudatosság, megfelelő szűrő, családi, biztonsági programcsomag adhat segítséget. Kevesebb személyes információt, fotót kell megosztani, és csak azzal, akire ez tartozik, no meg kerülni kell a kétes letöltési forrásokat –ad tanácsot Gombás László. Kevesen ismerik, hogy állami és civil szervezetek jóvoltából létezik több „forróvonal” is, vagyis ha valakit támadás ér a neten keresztül, vagy zaklató, bűncselekményre felbujtó, sértő tartalomra bukkan a világhálón, be tudja jelenteni egy internetes oldalon. Ezt 2011 szeptembere óta a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság üzemelteti. (www. internethotline.hu) (Bejelenthető főbb tartalmak: gyermekpornográfia, netes zaklatás, rasszizmus/idegengyűlölet, személyi adatsértés [szerzői jogsértés], kiskorúakra káros, pl. számukra akaratlanul elérhető, „csomagolatlan” felnőtt pornográf tartalom.)

– Az elmúlt hat évben a Matisz működtette az internethotline.hu- t, havi 30-40 db bejelentésünk érkezett. Többek között eredményesen felléptünk a pedomaci.hu oldal ellen is – informál Hargitai Ferenc, a Tartalomipari Szervezet ügyvezető titkára. Ebben segítségükre volt a hazai kiberbiztonság egyik alapját nyújtó Puskás Tivadar Közalapítvány által működtetett Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ, a CERT-Hungary. (cert-hungary.hu) Ez a szervezet látja el a kormányzati és kritikus magán-IT-infrastruktúrák informatikai védelmét is. A gyors reagálású internetbiztonsági szakemberekből álló csapat támadások esetén konkrét ellenlépéseket tesz, például a külföldi CERT-eknél kezdeményezheti a támadásban részt vevő, nem hazai szerverek lekapcsolását is.

A CERT vezetője, Angyal Zoltán szerint a Nemzeti Hálózatbiztonsági Központban is üzemel egy „forróvonal”, ami a támadások bejelentésére is szolgáló www.biztonsagosinternet. hu oldalon érhető el, és a biztonsági ismereteket honlapjukon terjesztve is részt vesznek az EU tudatosságot növelő „Safer Internet” programjában. Itt dolgoztak ki egy felhasználóknak szóló hálózatbiztonsági képzési módszertant is, amiről úgy gondolják, hogy a munka- és tűzvédelmi oktatásokhoz hasonlóan a szervezeteknek minden évben biztosítaniuk kellene a munkavállalóik részére.