A tegnapi egérfigyelők között volt az MTA elnöke, akadémiai intézetigazgatók és a távol-keleti ország nagykövete is.

A látogatás apropóját az adta, hogy már négy közös magyar–koreai kutatócsoport dolgozik a távol-keleti ország anyagi támogatásának köszönhetően a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteiben. Tavaly a civilizációs betegségek és az egyetlen atomvastagságú szénréteg, azaz a grafén kutatására jött létre közös csoport. Tegnap pedig azt jelentették be, hogy az empátia kutatására, illetve közös magfúziós kísérletekre alakult két újabb tudóscsapat.

Pálinkás József, aMagyar Tudományos Akadémia elnöke 2010-es délkoreai látogatásán arról állapodott meg a Koreai Alapkutatási Tudományos Tanáccsal (KRCF), hogy mivel az ázsiai ország vonzónak találta az MTA kutatóintézeteinek tudományos teljesítményét, a KRCF lehetőséget biztosít nemzetközileg elismertmagyar kutatóknak, hogy koreai támogatással végezzenek tudományos munkát. A megállapodás alapján rögtön elindult az előkészítő munka. Az MTA elnökének felhívására a hazai kutatóintézetekből számos pályázat érkezett, amit az Akadémia rangsorolt, de arról már Szöulban döntöttek, hogy mely programokat támogatják. (A pénz odaítéléséről a koreai parlament döntött.) A nyertes pályázatok három éven át kapnak támogatást. Mindegyik pályázat 300 ezer dollárt nyert el, amit fele-fele arányban használhatnak fel az adott programban érintett magyar és ázsiai kutatók, azaz programonként magyar részre 32 millió forint jut. Ebből az is következik, hogy a négy program közel 130 millió forinttal segíti a magyar tudományt – és az sem mellékes, hogy ugyanennyit ugyancsak hazánkban költenek el a dél-koreai szakemberek.

Az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetben az egyik legfontosabb emberi tulajdonság, az empátia még felfedezésre váró idegrendszeri alapjait vizsgálják – ehhez kellenek az egerek és számos más, csúcstechnológiájú műszer. A kutatásban öt magyar és három koreai tudós vesz részt Acsády László professzor vezetésével. Az MTA KOKI Thalamus Kutatócsoportjának tagjai a koreai partnerek által kifejlesztett viselkedési teszt eredményeit használják fel, kiegészítve a magyar kutatók anatómiai és fiziológiai tapasztalataival. A kutatások számos mentális rendellenesség, például a poszttraumatikus stressz, a skizofrénia, az autizmus, illetve a demencia megértéséhez járulhatnak hozzá. (Az intézet – a koreaihoz hasonló pályázatoknak is köszönhetően – 2010-ben 354 millió forintot, összebevételének ötödét a kutatási infrastruktúra fejlesztésére költötte el.)

Egy fúziós diagnosztikai kutatási programon négy magyar és hét koreai kutató dolgozik Zoletnik Sándor professzor vezetésével az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetben. Az MTA KFKI RMKI kutatói megtervezik, felépítik és használatba is helyezik azt a mérőberendezést, ami a koreai termonukleáris kísérleti reaktoron végzett kísérletekhez szükséges.

Tavaly két, ugyancsak világszínvonalú kutatóhely kezdte meg működését. Az egyik csoport a civilizációs betegségeket (rák, diabétesz és idegrendszeri megbetegedések) kutatja az MTA Enzimológiai Intézetében, a másik csapat az anyagtudományok legígéretesebb ágának tekintett grafénkutatásra koncentrál az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetében.