Fukusimából most is szivárog a víz

Mezőgazdasági üzemeket, iskolákat és kormányzati épületeket keres fel a március 11-én földrengés, majd szökőár sújtotta térségben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség tizenkét fős szakértői csapata.

A természeti csapásban komolyan károsodott a tengerparti fukusimai atomerőmű is – tízezrek máig nem térhettek vissza otthonaikba a környezet sugárszenynyezettsége miatt. Az atomerőmű körüli húsz kilométeres tilalmi övezetben továbbra is érvényben van a riadókészültség, amelynek megfelelően az ottani lakosságot bármely pillanatban kitelepíthetik.

Nem véletlenül. Az idén márciusban letarolt Fukusima-Daiichi atomerőmű közelében a tengerben továbbra is magas a radioaktivitás. A tengervízben április elején köbméterenként százezer becquerel sugárzást mértek, amit az erőműből szivárgó víz magas jód-, cézium- és plutó niumtartalmával magyaráztak, ám akkor a tudósok azt hitték, hogy a radioaktivitás szintje gyorsan csökken. Ehelyett a sugárzási szintek magasak maradtak, az atomerőműből ugyanis még mindig szivárog a szennyezett víz, ráadásul a Kurosio nevű meleg tengeráramlat ahelyett, hogy elvinné a radioaktív vizet, az erőmű közelében tartja azt.

Feltételezések szerint egy 80-100 kilométer átmérőjű hatalmas örvény időről időre viszszahozza a partok közelébe a szennyezett anyagot.

A New York Timesnak nyilatkozó Ken Buesseler, aWoods Hole-i Oceanográfiai Intézet szakértője júliusban olyan vízmintát kapott, aminek a radioaktivitása köbméterenként tízezer becquerel volt, miközben a normál érték mindössze 1,5 becquerel. Simon Boxall oceanográfus, a Southamptoni

Egyetem munkatársa a BBC-nek arról beszélt, hogy a radioaktív anyagok zöme a tengerfenékre süllyed, de jelentős része bekerül a tengeri élőlények szervezetébe. A moszatokban könnyen felhalmozódik a radioaktív jód-131-es izotóp, amely szerencsére gyorsan lebomlik – ennek az izotópnak nyolc nap a felezési ideje. A cézium-134 és cézium-137 izotópok azonban sokkal lassabban bomlanak le, az előbbinek a felezési ideje kettő, míg az utóbbié harminc év. Ezek az izotópok a táplálékláncba bekerülve – például kagylókban felhalmozódva – az emberi szervezetbe is beépülhetnek.

Hivatalos japán becslések szerint az atomerőműből május végéig 3500 terabecquerelnyi cézium-137 került a környezetbe. További 10 000 terabecquerel cézium-137 a gőzzel együtt távozott az erőműből. Szeptember közepén az atomerőmű üzemeltetője azt is elismerte, hogy jelenleg naponta 500 tonna szennyezett víz szivárog a tengerbe! (Egy becquerel másodpercenként egy radioaktív bomlást jelent, a tera- előtag jelentése billió.)

A japán környezetvédelmi minisztérium becslése szerint Fukusima tartományban körülbelül 30 millió köbméter szenynyezett talajt és növényzetet kell megsemmisíteni – a speciális hulladék számára a japánok nyolc ideiglenes tárolót építenek az ország különböző pontjain. A szennyezés miatt a talaj felső öt centiméternyi rétegét mindenképpen el kell távolítani – mezőgazdasági területek mellett erdős és lakott területeket is érint „talajborotválás”.

Szeptember utolsó napjaira mindhárom reaktornál sikerült 100 Celsius-fok alá vinni a blokkok hőmérsékletét. Legutóbb a kettes reaktornál – éppen ez a reaktor az, amelyből most is radioaktív víz szivárog a Csendes-óceánba.

Lassan csökkenő veszély
Lassan csökkenő veszély
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.