Egy kutatócsoport most a Science-ben közzétett tanulmányában kívánta bizonyítani, hogy a mégoly csekély turistalétszám is veszélyes mértékben megnöveli a baktérium- és gombafertőzés esélyét a barlangban, ami végleg tönkreteheti a rajzokat.

A 15 000-20 000 éves barlangrajzokat 1879-ben fedezték fel Észak-Spanyolország Kantábria tartományában. A csodálatos festményeket jogosan nevezték el Paleolitikus Sixtus-kápolnának. A falakon 600 festmény és 1500 karcolt rajz ábrázol bikákat, bölényeket, mamutokat és más állatokat, valamint tenyérlenyomatokat. Ezek egy részét vörössel és okkerrel, valamint faszénnel rajzolták a barlangi termek plafonjára, oldalára. Noha két évtizeden át vitatták még a rajzok valódiságát is, a XX. században a nagyközönség felfedezte magának és tömegesen özönlöttek megtekintésére, 1955-ben például már 50 000-en keresték fel, 1973-ban ez a szám 174 000-re növekedett. A helyzet tarthatatlanná vált. Először majdnem 100 évvel felfedezése után, 1977-ben zárták be a barlangot, amikor felfedezték, hogy a vörös, az okker és a fekete pigmentet a rengeteg látogató által kilélegzett szén-dioxid károsítja. A barlangot azonban 1982-ben újra megnyitották, de szigorúan szabályozták az egyszerre beengedhető turisták számát, valamint megszabták, hogy egy évben mindössze 8500 látogató mehet be.

Az érdeklődés azonban nem csökkent. Annyian akarták megnézni a rajzokat, hogy előjegyzési listát kellett nyitni, amelyen a várakozási idő már 3 év volt. Ez sem volt azonban megfelelő védekezés, a barlangot 2002-ben végleg lezárták a látogatók elől, miután a kutatók megállapították, hogy zöld penész jelent meg az úgynevezett nagyterem falán. A szakértők egyértelműen feltérképezték, hogy az állapotromlást a fény, a látogatók testhőmérséklete és az általuk kilélegzett pára okozta nedvesség idézte elő.

Ám tavaly év végén megint úgy döntöttek, hogy újra megnyitják – szigorú körülmények között – a barlangot a látogatók előtt, tették ezt annak ellenére, hogy a kutatók, akik éveket töltöttek a barlangrendszerben megjelent penész elemzésével, határozottan ellenezték a döntést. „A látogatóknak megvan az a rossz szokásuk, hogy mozognak, lélegeznek és hőt adnak le. A kockázat óriási” – foglalta össze már 2010 végén szarkasztikusan a problémát Sergio Sanchez Moral, a barlangot kutató csoport igazgatója.

Most a Cesareo Saiz-Jimenez, a Spanyol Természettudományos Kutatási Tanács biológusa vezette kutatócsoport a Science-ben publikált tanulmányában világított rá arra, hogy a látogatók megjelenése óta mennyire megváltozott a barlang természetes környezete. Eredetileg az Altamira-barlang kifejezetten tápanyagszegény környezet volt, nedvesség és fény szinte nem érte és a levegő alig cserélődött benne. Ezt a kényes egyensúlyt borították fel a látogatók és a mesterséges fény. Megnövekedett a hőmérséklet, a nedvesség és megjelent a fény. A mikroorganizmusok többségének pedig az élethez fény, nedvesség és meleg kell –mutatott rá Saiz-Jimenez tanulmányában. A biológus a LiveScience munkatársának elmondta, attól tart, hogy az Altamira-festmények a franciaországi Lascaux-barlang festményeinek sorsára fognak jutni, amelynek a falát a rajzokkal együtt fekete penész támadta meg. (Franciaországban a helyzetet úgy oldották meg, hogy Lascaux II néven létrehoztak egy megszólalásig hasonló barlangi környezetet a rajzok és festmények másolataival a falakon.)

Saiz-Jimenez arra is emlékeztetett, hogy a Spanyol Természettudományos Kutatási Tanács által 1990-ben végzett felmérés szerint csak az 1982-es évben a látogatók okozta károsodás 78-szorosa volt annak az állapotromlásnak, ami természetes körülmények között következett volna be. Jelenlegi kutatásaik eredménye kimutatta azt is, hogy még a turisták mozgása is megkeveri annyira a levegőáramlást, hogy az „alvó” gombaspórák és baktériumok aktivizálódnak. Saiz-Jimenez szerint a barlang bejáratát dupla ajtóval kellene lezárni és a turistákat semmilyen körülmények között nem lenne szabad beengedni.

A barlang megnyitásának szándékát azonban Miguel Angel Revilla, Kantábria tartomány elnöke örömmel fogadta. A mostani nehéz gazdasági helyzetben nem tudunk Altamira nélkül megélni – mondta el Revilla.

Európai turisztikai miniszterek 2002-ben a barlangban, melyet abban az évben zártak le a látogatók elől