Alfred Nobel 1895-ben született végrendeletében nem ejtett szót arról, vajon azoknak, akiket majd hagyatékának kamataiból megjutalmaznak tudományos, irodalmi, vagy a béke érdekében tett eredményeikért, élniük kell-e a díj odaítélésekor. Az ezt követő hat év alatt azonban a testamentum gondozói kialakították azt a statútumot, amely az 1901-től odaítélt Nobel-díjat többé-kevésbé ma is jellemzi. Ennek fontos eleme, hogy posztumusz nem adnak ilyen kitüntetést.

Most azonban úgy látszik, mégis ez történik. Ralph M. Steinman, az orvosi díjjal járó tízmillió svéd korona felét elnyert kanadai tudós ugyanis szeptember 30-án, csupán három nappal a hír bejelentése előtt hasnyálmirigyrákban elhunyt. Mint kiderült, a betegséggel négy éve küzdő és éppen saját immunológiai eredményeinek köszönhetően hosszú túlélési idő után távozott tudós haláláról még saját egyetemének rektora is csak a díj kihirdetésének reggelén értesült. Valószínűleg felhívta a családot és ott adták tudtára a szomorú hírt. Ő aztán telefonált Stockholmba, ahol elkezdődött a fejtörés: mi legyen. Estére ki is adtak egy közleményt, miszerint Steinman – a 2006-ban a Debreceni Egyetem Molekuláris Medicina Díját is elnyert tudós – elismerését nem vonják vissza, mivel a díj jóhiszemű odaítélésekor nem tudtak a kitüntetett haláláról.

Korábban volt rá példa, hogy ha a díjazott a titkos jelölés és az ugyancsak titkos döntés közti hónapokban halt meg, posztumusz megkapta az elismerést. Erre két esetben, Erik Axel Karlfeldt svéd költő 1931-es irodalmi Nobel-díja és a repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt volt ENSZ-főtitkár, Dag Hammarskjöld 1961-es Nobel-békedíja esetében került sor. 1974-ben azonban, a díj alapszabályának egyik legutóbbi ráncfelvarrásakor tovább pontosították a szabályokat: eszerint a kitüntetett tudósnak a díj nyilvánosságra hozatalakor élnie kell. Ezt alkalmazták 1996-ban, amikor a közgazdasági Nobel-emlékdíjat elnyert William Vickrey a bejelentés után távozott az élők sorából.

Csakhogy Steinman már azelőtt meghalt, így hát elvileg nem lehetne Nobel-díjas. A Nobel Alapítvány azonban másként határozott. Valószínűleg jól, hiszen ha már úgy döntöttek a vélhetően halálán lévő tudós elismeréséről, hogy a súlyos betegségről nem volt tudomásuk, saját presztízsük bánná, ha visszavonták volna a díjat. Annak amúgy is vannak ellentmondásai. Elég ha arra gondolunk, Nobel eredeti akarata a kitüntetés évében elért eredményeket tervezte jutalmazni, ezt pedig az élet már felülírta. Már rég gyakran akár évtizedes, bár időszerű felfedezéseket is honorálnak Stockholmban. Ahogy az idén is.