Chen Yu-Zang, a Nanjing Egyetem kutatója munkatársaival együtt bebizonyította, hogy a növényi RNS (a génexpresszióban, vagyis a DNS-be kódolt öröklött tulajdonságok kifejeződésében szerepet játszó nukleinsavmolekula) nemcsak a főzést, hanem akár az emberi tápcsatornán történő keresztülhaladást is túl tudja élni. Méghozzá úgy, hogy a funkcióját is megőrzi: nem csak kimutatható a vérben, de működik is (a szóban forgó kísérletben egerek esetében növelni tudja a vérben a koleszterin szintjét).

A szóban forgó RNS-ek rizsből és káposztafélékből származnak, és a kísérlet egyik mellékágában a tudósok azt is tisztázták, hogy biztosan növényi eredetűek, azaz nem az emberi szervezetben készültek. Ez már önmagában is ellentmond mindannak, amit a tudomány korábban az idegen gének és az emésztés kapcsolatáról gondolt – az igazi meglepetést azonban a növényi eredetű RNS viselkedése okozta. Kétféle RNS-t találtak az említett növényekkel etetett állatok vérében szokatlanul magas koncentrációban, és ezek közül az egyik csökkenti egy olyan, a májban termelődő fehérje szintézisét, amely eltávolítja a rossz koleszterint a vérből. Azaz: ha az említett RNS jelen van és működik, akkor a speciális fehérjéből a szokásosnál kevesebb termelődik, és a koleszterinszint megnő. A kutatók a hatásmechanizmust kétféleképpen is reprodukálni tudták: a koleszterinszintnövelés akkor is bekövetkezett, ha az állatokkal sok rizst és kelbimbót etettek, meg akkor is, ha egyszerűen bejuttatták a vérükbe a hatásért felelős RNS-t. Így bizonyítást nyert, hogy a molekula nem bomlik fel az emésztés során, és bejut a véráramba, sőt, ott ki is tudja fejteni a hatását.

Hasonló típusú kísérleteket korábban annak tisztázása végett végeztek, hogy a génmanipulált növények módosított génjei képesek-e az emésztőrendszeren keresztüljutva befolyásolni az állati vagy az emberi szervezet működését. A New Scientist két korábbi példát is említ. A szója gyomirtó-rezisztenciájáért felelős gént ki tudták mutatni önkéntesek szervezetében, amikor azonban kifejezetten azzal a céllal etettek a kísérleti alanyokkal GMO-szóját, hogy utána a módosított gén megjelenjen a vérükben, a próbálkozás eredménytelennek bizonyult. Egy másik vizsgálat során tehenek és sertések szervezetében keresték a géntechnológiai úton rovarölővé tett kukorica génjeit, de a génkezelt takarmányt fogyasztó állatokban végül nem találták meg a Cry1Ab gént.

A mostani eredmény ezzel együtt mindenképpen nagyobb óvatosságra késztet a génkezelt élelmiszernövényekkel kapcsolatban. Ugyanakkor felvillant egy eddig nem ismert, de sokat ígérő lehetőséget is: ha a növényi génekkel megváltoztatható az emberi szervezet működése, az egyrészt új fejezetet nyithat a dietetikában (természetesen a növénygének hatásmechanizmusának feltérképezése után), másrészt a távolabbi jövőben akár gyógyászati célú növénynemesítéshez, illetve a mesterséges (adott esetben génkezelt) növényekkel történő célzott gyógyításhoz is elvezethet.

Megemésztjük a génjeit vagy mégsem?