A nyolcméteres átmérőjű, 34 néző fogadására alkalmas látványosság nem a nagyközönség számára készült. Alapvetően oktatási és kutatási feladatokat lát el – elsősorban a kozmológia és a galaktikus csillagászat területén.

Dobos Verától, az ELTE Csillagászati Tanszékének doktoranduszától tudjuk, hogy ez a planetárium kisebb, főként középiskolás csoportokat fogad, egyéni érdeklődőknek, illetve nagyobb csoportoknak nem tartanak bemutatót. A digitális planetárium képminősége némileg gyengébb a hagyományos vetítőkénél, hiszen a felbontás korlátozott. Azonban ezzel a technikával több funkció érhető el, hiszen az egyes objektumokra rá tudnak zoomolni, az időt sokkal nagyobb mértékben tudják gyorsítani vagy lassítani, mint egy hagyományos vetítővel.

A rendszerrel megjeleníthető az összes csillagkép is, de megismerhető az is, hogy miként nevezték a csillagképeket az ókori aztékok, egyiptomiak, kínaiak, vagy éppen az eszkimók. A digitális planetárium lehetővé teszi, hogy a látogatók megismerjék, miként néz majd ki a csillagos égbolt néhány tízezer év múlva, és azt is, hogy milyen volt az utolsó Magyarországról is megtapasztalt teljes napfogyatkozás 1999 augusztusában.