Magától értetődő, hogy Kína leen dő űrállomásának első modulját, a nyolctonnás, tíz méter hosszú és 3,4 méter átmérőjű fedélzeti irányítás nélküli Tiangong–1-et (Mennyei Palota) szintén ehhez a nevezetes időponthoz próbálják időzíteni.Ha az időjárás és a technika nem szól közbe, akkor a Góbi sivatagból már ma délután felbocsátják a Mennyei Palotát. A startot egyébként eredetileg néhány héttel korábbra tervezték, ámmivel amodult szállító rakétához hasonló (csak alig eltérő szerkezetű) rakéta augusztusban nem tudott pályára állítani egy mesterséges holdat, a várva várt eseményt elhalasztották. Azóta az ellenőrző vizsgálatokkal végeztek, majd szeptember 18-án sikeresen fellőttek egy katonai célú távközlési műholdat is – ez utóbbi volt idén a tizedik kínai űrstart és a kilencedik siker. (Összehasonlításul: az orosz űripar csak augusztusban két kudarcos startot hozott össze: visszazuhant egy Progressz űrhajó és nem sikerült pályára állítani egy műholdat.)

Az orvosi és műszaki kísérletekhez eszközöket szállító modul felbocsátásával Kína egy lépéssel ismét közelebb kerül a hagyományos űrhatalmakhoz, az Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz – ezért is időzítették az indítást az október 1-jei kínai nemzeti ünnepet megelőző napokra.

Bár a Tiangong-program jóval kisebb lesz,mint az oroszok, amerikaiak és más országok által üzemeltetett nemzetközi űrállomásé, így is egyértelművé teszi, hogy jelenleg az egyik legnagyobb fejlődési poten ciál Peking nevéhez fűződik. A modul első igazi próbája néhány hét múlva lesz, amikor az űrben a szintén utas nélküli Shenzhou–8 űrhajó csatlakozik hozzá. Csak sikeres dokkolás esetén bővítik az űrállomást, majd annak elkészülte után tervezik emberek feljuttatását. Kínai űrhajós eddig háromszor járt az űrben, az első 2003-ban, az utolsó 2008-ban.

Az űrállomást 2020-ra szeretnék összeszerelni. A Tiangong–1 8,5 tonna tömegű moduljához további 51,5 tonna kínai műszer kapcsolódik, s így nyeri el a végleges 60 tonnás tömegét. Az űrállomás központi modulból, két kutatóegységből és az űrhajók fogadására alkalmas dokkolórészből áll össze. (A kínaiak valójában egy miniűrállomást építenek: a Mir fénykorában 140 tonnás volt, a nemzetközi űrállomás a maga teljességében négyszáz tonna lehet.) A kínai űrhatóság tervei szerint az űrállomás tíz éven át fogadna űrhajósokat.

Előre, fel!