Simon Keay, a Portus Projekt igazgatója, a Southampton Egyetem professzora a Science Dailynek adott interjújában elmondta, először úgy vélték, hogy a felfedezett téglalap alakú épület raktárházként működött, de ahogy egyre több részlet került napvilágra, biztosak lettek abban, hogy valami mást találtak. Egyre valószínűbbnek látszott, hogy hajókészítő és -javító műhelyt tártak fel, márpedig ilyen műhely csak kettő került eddig napvilágra az ókori Róma területén: egy a Tiberis mellett, egy pedig Ostia közelében, de mind a kettő sokkal kisebb, mint a portusi.

A most feltárt műhely Traianus császár uralma idején, a II. században épült, 145 méter hosszú és 60 méter széles volt, vagyis nagyobb, mint egy mai futballpálya. Magassága elérte a 15 métert, megfelelt egy mai ötemeletes háznak. A téglából rakott épületet három méter széles oszlopokkal tagolták legalább nyolc egyforma „csarnokra”, amelyeket külön-külön fatetővel fedtek le. Olyan hatalmas építmény volt, hogy könnyen elfért benne fa, vászon és egyéb felszerelés, de ami sokkal fontosabb, elég nagy volt ahhoz, hogy megépítsenek benne és onnan vízre bocsássanak, vagy hogy oda javításra behajózzanak egy vagy akár egyszerre nyolc hajót.

A kikötő közepén álló épület közvetlen közelében korábban feltárták már egy római előkelőség palotáját és egy amfiteátrum alakú épületet. Keay úgy véli, mindez arra utal, hogy az épület kulcsfontosságú volt a kikötőben, ahol egy császári hivatalnok feladata volt a hajók mozgásának irányítása. A nagy épület a munka egyik fontos színhelye lehetett. A kutatók elméletét támasztják alá azok a feliratok is, amelyek Portusban kerültek elő, s a kikötőben dolgozó hajóépítőket említenek.

Ráadásul a vatikáni múzeumban őriznek egy mozaikot, amely Por tust ábrázolja, s látható rajta a most felfedezett épülethez nagyon hasonló ház, amelynek egyik csarnokában egy hajó áll.

Ugyanakkor Keay professzor hangsúlyozza, hogy eddig még nem találták olyan rámpának nyomát, amelyen egy újonnan megépített vagy egy megjavított hajót vízre bocsáthattak volna. Viszont lehet, hogy a XX. század elején ezen a területen épített rakpart alatt lapul a rámpa, vagy az V. századi átépítés során tűnt el, amikor az épületet gabonatárolóvá alakították át.

A hatalmas építményt a VI. század elején a bizánci–keleti gót harcokban lerombolták, s azután elfelejtődött létezése is. A szakemberek most számítógépen rekonstruálták, miként nézhetett ki fénykorában.

A rekonstruált épület