Gyógyszer minden vírus ellen?
Egyes vírusfertőzések ellen már vannak gyógyszereink, és a vírusok okozta betegségek egy részét évtizedek óta képesek vagyunk oltásokkal megelőzni. Ezek a gyógyszerek és oltóanyagok azonban csak egy-egy adott vírustörzs vagy -család ellen hatékonyak – és még az ellen sem mindig, mert ha mutálódik, a kutatóknak újra kell tervezniük a hatóanyagot. Ezért születik minden évben újabb és újabb influenza elleni vakcina.
A Massachusetts Institute of Technology (MIT) lexingtoni laboratóriumában Todd Rider és munkatársai olyan célpontot kerestek, amely minden vírus által fertőzött sejtben megtalálható, de az egészségesekben nem. Ha egy ilyen célpont ellen dolgoznak ki gyógyszert, az ép emberi szövetek károsítása nélkül tudnák befolyásolni a fertőzött sejteket.
Abból indultak ki, hogy a vírusok örökítőanyaga „hosszabb”, mint az emberi sejteké: míg az emlőssejtek ribonukleinsava maximálisan 23 építőelemből (ún. bázispárból) épül fel, addig a vírusoké szinte kivétel nélkül legalább 30-ból. Találtak egy molekulát az immunrendszer védelmi arzenáljában, amely ki tudja aknázni a vírusoknak ezt a jellemzőjét. Ez az „őrszem” molekula – egy enzim, amelyet PKR-nek neveztek el – képes megtalálni a 23 bázispárnál több elemből álló ribonukleinsavakat, pontosabban azokat a sejteket, amelyekben ilyen hosszúságú örökítőanyag található. Az ilyen anyag nagy valószínűséggel vírustól származik. Ha pedig a vírus már a sejtben van, akkor rohamléptekkel megkezdi saját maga megsokszorozását, hogy minél több további sejtet legyen képes megfertőzni. Az új gyógyszer nemcsak ezt a vírusszaporodást képes blokkolni, hanem az immunrendszert is riasztja.
Rider és munkatársai a PKR enzimet összekapcsolták egy fehérjével (APAF–1), amely az egészséges szervezetben a rombolásért felelős – akkor van például szerepe, ha be kell indítani egy rákossá vált sejt elpusztítását. Amint a PKR azonosítja a vírus által fertőzött sejtet, az APAF–1 aktiválódik, és beindítja a sejtpusztítást. A vírus által megfertőződött sejtek így elpusztulnak, és a vírusoknak nincs tovább hol szaporodniuk.
„Ha néhány vírus ki is szabadul a megtámadott sejtből, a gyógyszer hatására elvesztik fehérjeburkukat, amely a sejtek közötti vándorlásban segíti őket, és így már jóval kevésbé képesek megfertőzni a környező ép sejteket” – véli Rider. Amint arról – a kizárólag független lektorok által elbírált tudományos közleményeket megjelentető tudományos folyóirat – a PLoS One (Public Library of Science) hasábjain beszámoltak, a gyógyszert egereken próbálták ki. Először enyhe emberi influenzát okozó vírusokkal fertőzték meg az állatokat, később súlyos betegséget kiváltó kórokozókkal, például H1N1 madárinfluenza-vírussal. A gyógyszer mind a 14 vírus ellen bevált – elpusztította azokat a sejteket, amelyekben vírusok szaporodtak, de a többit nem károsította. Rider szerint találmányuk olyan súlyos kórok ellen is bevethető lesz, mint az Ebola – amely már bioterroristák eszközeként is szóba jött – vagy a HIV-fertőzés.
Van azonban még mit finomítani a DRACO-nak elnevezett új gyógyszeren. Mivel elég nagyméretű molekula, nehezen lép be az emberi sejtbe. Ezen azonban lehet segíteni egy olyan elem beépítésével, amely megkönnyíti a sejthártyán való átjutást. A kétkedők szerint a nagyobb gondot inkább az jelenti, hogy a DRACO minden megfertőződött sejtet elpusztít. Ha például valakinek vírusos hepatitisze (fertőző májgyulladása) van, nagy valószínűséggel minden májsejtje fertőzött. Akkor pedig nem a vírus, hanem a gyógyszer hatására a vírusokkal együtt elpusztuló májsejtjeinek hiánya, azaz a májelégtelenség végez vele.
