Aki megpillantotta Isten arcát
„Miért fontos tudnunk, hogy mikor volt az ősrobbanás és mi történt az azt követő másodpercekben, percekben? Két okból is. Ahhoz, hogy megértsük, mi végre jött létre az emberiség és mi a célja az univerzumban, tisztában kell lennünk azzal, hogy miként született meg maga az univerzum. A másik ok, hogy a bennünket körülvevő naprendszerek, galaxisok működése, keletkezése és végzete hatással van a mi Naprendszerünkre. A csillagfejlődés különböző fázisainak ismeretében saját Napunk működését is jobban megérthetjük. A technika rohamos fejlődésével olyan események nyomait találjuk meg, amelyekre néhány évvel ezelőtt gondolni sem mertünk” – nyilatkozta lapunknak a 2006-os fizikai Nobel-díj kitüntetettje, George Fitzgerald Smoot.
Az idén 66 éves amerikai Smoot 2006-ban John C. Matherrel együtt kapott fizikai Nobel-díjat „a mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás feketetest-jellegének és anizotrópiájának felfedezéséért”. Ez a munka a COBE (Cosmic Background Explorer) műhold segítségével erősítette meg az ősrobbanás elméletét. A Nobel-díj-bizottság szerint „a COBE-projektet tekinthetjük a kozmológia mint precíziós tudomány kezdetének”.
Az univerzum legkorábbi korszakának megismeréséhez egy felfedezéssorozat vezetett el. Az első lépés George Gamow és munkatársai nevéhez fűződik. Ők 1949-ben a forró univerzum, azaz a Nagy Bumm (Big Bang) elméletét dolgozták ki. Szerintük a forró, de már hűlni kezdő univerzumban éppen összeálló atomokból sugárzás indul ki. Ez a sugárzás kis torzulásoktól eltekintve később alig változik, és az univerzum 300-400 ezredik évéről nyújt felvilágosítást, amikor az ősanyag mintegy 3000 Kelvin-fokos lehetett. Ezt az elméletet azonban sokáig nem hitték el. 1965-ben Penzias és Wilson a műholdakkal való kapcsolattartást zavaró kozmikus eredetű zajt nem tudta eltávolítani. Kiderült, hogy ez a zaj nemmás,mint a Gamow-ék által megjósolt háttérsugárzás.
Ezt követően az az alapvető kérdés merült fel, hogy az elemi összetevőkből álló gázelegyben volt-e jele, írmagja a később kialakuló, csillagokba összecsomósodó anyagnak? Az 1989-ben felbocsátott COBE mesterséges hold volt az első, amely megtalálta a későbbi csomósodásra, csillagképződésre vezető minimális eltérést. A műhold tudományos programjának kidolgozója, a mérési eredmények értékelője volt a 2006-ban Nobel-díjjal elismert Smoot és Mather. A COBE mérései alapján lett az is egyértelmű, hogy az univerzumban létezik az úgynevezett sötét anyag. Smooték munkáját Stephen Hawking minden idők legnagyobb felfedezésének nevezte, maga Smoot pedig Isten arcának megpillantásához hasonlította felfedezését.
2007-ben Gerrit Verschuur, a Memphisi Egyetem csillagásza szerint a háttérsugárzásról készült képeken valójában a galaxisunkban levő közeli hidrogénfelhők látszanak. Ver schuur azt kérdőjelezte meg, hogy a csomópontok valóban a háttérsugárzással állnak összefüggésben, és így tulajdonképpen a Nagy Bumm-elmélet egyik legfontosabb bizonyítékát vonta kétségbe. Smoot szerint a tudóstársadalom azóta egyértelműen mellette állt ki, nagyon sok tanulmány az ő igazát támasztotta alá. Megismételte azt a korábbi véleményét, hogy nagyon körültekintő statisztikai elemzéssel kellene ellenőrizni, hogy a hidrogén és a kozmikus csomópontok közti kölcsönös összefüggés megállja-e a helyét. Smoot megérti kollégáját, mert a demokráciákban, márpedig a tudomány ilyen, mindenkinek lehetőséget kell adni arra, hogy a véleményét kifejtse. Az idő úgyis eldönti, hogy kinek van igaza.
A kozmológiáról ma is sokan azt mondják, hogy sok benne a feltevés és viszonylag kevés elmélet támasztható alá mérésekkel. Smoot szerint már a máglyán megégetett Giordano Bruno is azt vallotta, hogy a világ a miénkhez hasonló számtalan univerzumból, világegyetemből álló örök anyagi valóság. Ő még nem tudta bizonyítani állítását. Ma már ott tartunk, hogy több száz távoli csillag körül tudunk bolygókat kimutatni. Bizonyos feltevéseket valóban nem tudunk igazolni, de vélhetően a nem túl távoli utódaink erre is képesek lesznek.
Smoot szerint a ma divatos tudományágak jelentős részével szemben a kozmológia fejlődését az emberek viszonylag széles köre követi – köszönhetően annak, hogy a csillagok titkai sokakat érdekelnek, és a több tudás miatt tanulni is hajlandók. Ennek ellenére szükség van a tanulás megreformálására. A vezető tudósoknak ebben is szerepet kell játszaniuk. Saját magán tapasztalta meg, hogy másként kell előadni Dél-Koreában, Franciaországban, Mexikóban, és másként az Egyesült Államokban. A változás hajtóereje, hogy a világunk egyre bonyolultabb lesz, azt nem értethetjük meg a régi tanulási, tanítási módszerekkel.
„Én általában az univerzum keletkezéséről beszélek, ami szerintem egy élő szervezet, s mint minden élő organizmus, az univerzum születését, fejlődését, nagykorúságát, öregségét is egyszer annak halála zárja le. Az utolsó fejezet azonban olyan messze van, hogy sokkal ésszerűbb, ha a mögöttünk lévő korszakkal foglalkozunk” – vallja Smoot.
Virtuális egyetem
Budapesten tegnap tartotta évnyitóját a László Ervin által életre hívott Giordano Bruno Virtuális Egyetem. A világ első, innovatív, online formában működő felsőoktatási intézménye egységes és elérhető platformot teremt az öt kontinensen tanulni vágyó fiatalok számára. Az ötlet támogatói közül tegnap a magyar fővárosba érkezett Smoot mellett Robert Mundell Nobel-díjas közgazdász, Jane Goodall brit etológus, Barbara Marx Hubbard amerikai író. A virtuális egyetem rendszere a legújabb kommunikációs technológiákon és közösségi hálózatokon keresztül segíti a tanulást. Az egyetem 2012-től a világon mindenütt elérhető masterfokozatú képesítést kínál.
