Alaktalan galaxisok
De vannak más naprendszerek is, melyekben a már eddig is ezerszámra felfedezett exobolygók is megtalálhatók. A csillagok, csillagrendszerek a tejútrendszer nevű hatalmas, mintegy százezer fényév átmérőjű, kb. 200 milliárd csillagot számláló galaxisba rendeződnek. Galaxisunk diszkosz alakú, középütt egy központi dudorral; míg „felülnézetből” a csillagok óriási spirálkarokba látszanak rendeződni. A galaxist a csillagokban igen szegény ún. haló veszi körül.
A húszas évek eleje óta tudjuk, hogy számos, már korábban is ismert ködfolt az égen szintén távoli csillagvárosok, melyek maguk is sok milliárd csillag otthonául szolgálnak.
Míg a csillagok galaxisokba, addig a galaxisok csoportokba, halmazokba rendeződnek, melyek egymástól a térben jól elkülöníthetően szolgálnak a galaxisok gyűjtőhelyéül. A tejútrendszer például az ún. lokális csoport második legnagyobb galaxisa, méretben csak az Androméda-köd múlja felül. A lokális csoportnak eddig körülbelül félszáz tagját fedezték fel. Ezek többsége valamely nagyobb galaxis körül keringő, kisméretű kísérő galaxis, de némelyik kicsiny, halvány, nagy galaxishoz nem tartozó ún. törpegalaxis.
A lokális csoport törpegalaxisainak túlnyomó része irreguláris, vagy más szóval szabálytalan: nincs felismerhető jellemző szerkezetük, a csillagok nem rendeződnek semmilyen jellegzetes nagyobb alakzatba. Mindössze néhányszor tízmillió csillagot tartalmaznak, melyek szinte véletlenszerűen helyezkednek el a galaxisban: szó sincs spirálkarokról vagy központi magról, mint a spirálgalaxisok esetében. Legalábbis eddig így gondoltuk…
A kutatók az elmúlt években igyekeztekminél pontosabban elemezni az irreguláris törpegalaxisokat. Valóban nincs semmiféle szerkezetük? Nincs fősíkjuk vagy halójuk? A nagy galaxisok halójában csak kevés, szabadon vándorló csillagot találunk. Ezek azonban jóval idősebbeknek mutatkoznak a galaxis diszkosz alakú fősíkjában található csillagok koránál. Ha az irreguláris törpegalaxisok csillagait koruk alapján sikerülne elkülöníteni, akkor megtudhatnánk, eloszlásuk utal-e valamiféle rendező elvre.
A kérdések megválaszolásához a Hubble-űrteleszkópot (HST) hívták segítségül. Az űrtávcső a látható és a közeli infravörös tartományban a lokális csoporthoz tartozó, tőlünk 8 millió fényév távolságban lévő UGC 9128 jelű irreguláris törpét mutatja. Az új adatok egyértelműen arra utalnak, hogy az idősebb csillagok itt is egyfajta halóban találhatók, míg a legtöbb fiatal csillag egy diszkoszalakzatba tömörül. Így tehát van haló is, fősík is; mégis szabálytalan alakúnak látjuk.
A Hubble mérései alapján még bizonyára sok szakcikk születik, melyekben a különböző kutatócsoportok választ keresnek arra, hogy miért is tűnik szabálytalannak egy szabálytalan, irreguláris galaxis. Talán akkor vált azzá, amikor elhaladt egy-egy nagyobb galaxis mellett, a csillagok pedig kidobódtak egykori fősíkjából. Majd kiderül. Az azonban biztos, hogy a jelenlegi tervek szerint már csak három évig üzemelő HST ismét új felfedezésekhez adott komoly muníciót a szakemberek számára.
