A Moszkva melletti Lavocskin Intézet közlése szerint a fellövést követően sikeresen kinyíltak a távcső szénszálas „szirmai”, 10 méter átmérőjű tányért hozva létre. A Spekt-R 340 000 km-es ellipszispályán kering a Föld körül, megközelítve a Holdat, melynek gravitációját kihasználják a pályamódosítások során. Méretei ugyan számos földi obszervatórium mellett eltörpülnek, ám ha méréseit egyesítik a felszíni megfigyelésekkel – az interferometriának nevezett eljárással –, az egész rendszer úgy viselkedik, mintha egyetlen hatalmas, 340 000 km átmérőjű rádiótávcsövet használnánk. A RadioAsztron-hálózat, melyben tizenegy másik ország földi berendezései vesznek részt, nagyobb érzékenységet és képi felbontást tesz lehetővé. Segítségével elsősorban olyan távoli, különleges csillagászati objektumok közvetlen környezete tanulmányozható, mint a neutroncsillagok, a fekete lyukak és az aktív galaxismagok.

Az eredetileg 25 évvel ezelőttre visszanyúló elképzelés pénzügyi és szervezési gondok miatt számtalan halasztáson és módosításon ment keresztül. Megvalósulása Oroszország visszatérését jelzi az űrkutatási programokba, jelentette ki a nemzeti űrügynökség vezetője. A feltámadás következő bizonyítékára csupán 2011 novemberéig kell várnunk, amikor elindul a Mars egyik holdját tanulmányozó Fobosz-Grunt űrszonda.

A Spektr-R fantáziaképen