A sörényes patkány méregfegyvere
Az emlősöknél egyedülálló védekezési módot – afféle különös eszközhasználat gyanánt – brit tudósok fedezték fel Kelet-Afrikában. Megfi gyelték, hogy a sün méretű, inkább egy megtermett tengerimalacra, mint patkányra hasonlító jószág buzgón rágja az Acokanthera schimperi nevű fa kérgét, és nemhogy nem pusztul el tőle, de még ravaszul fel is használja ellenségei likvidálására.
A fa mérge rendkívül erős izomösszehúzódást okoz, ami szinte mindig végzetes szívrohamhoz vezet. A helyi törzsek nyílméregnek használják, és könnyedén leterítenek vele még egy elefántot vagy vízilovat is.
A rágcsáló péppé rágja a fa kérgét, majd gondosan bekeni a horpaszán lévő apró sörtékből álló sávot. Mivel a sörényes patkány nem tud gyorsan futni, ezért ha egy sakál, vadmacska vagy leopárd megtámadja, nincs sok esélye a menekülésre. Ilyenkor megmerevedik, felmereszti a sörényét, és felvillantja a teste két oldalán futó fekete-fehér és sárgásbarna szőrszálakból álló sávokat.
A színek, mint egy reklám, alattomos módon arra ösztönzik a ragadozót, hogy a patkány legmérgezőbb testrészébe harapjanak. Azt már korábban megfigyelték, hogy olyan kutyák, amelyek sörényes patkányra támadtak, azonnal elpusztultak. Ha pedig egy támadó esetleg túléli a mérgezést, valószínűleg akkor sem támad többé az egyébként a harapásoknak meglehetősen ellenálló, vastag bőrű és teknőspáncél keménységű koponyacsonttal rendelkező sörényes patkányra.
Jonathan Kingdon, az Oxfordi Egyetem zoológiaprofesszora a BBC-nek elmondta, hogy az állat horpaszán lévő speciális szőrszálak úgy szívják fel a mérget, mint egy olajba mártott kanóc. Mikroszkóp alatt nézve a normál szőrszáltól eltérően egy roppant porózus szerkezetet láttunk, amit mintha épp erre találtak volna ki – mondta a professzor. A zoológusokmás emlősöknél nem tudnak ilyen rafinált védekezésről. A sünöknél ugyan megfigyelték már néhányszor, hogy varangyokat szurkálnak össze, és így teszik mérgezővé a tüskéiket, de ez nem jellemző viselkedésforma.
Egyelőre rejtély, hogy a sörényes patkányra hogyhogy nem hat a szívglikozid, különösen ilyen nagy dózisban. A kutatók most lázasan keresik az ellenálló képesség okát, mert feltételezik, hogy ha rálelnek a rágcsálót védő anyagra vagy mechanizmusra, az segíthet az emberi szívproblémák és a szívroham kezelésében is.