Itt egy helyen lehet tárolni és megosztani Google-dokumentumokat, YouTube videókat, Picasa-albumba rendezett fotókat, és persze a többi G-szolgáltatás (G-mail, Google Reader, Fordító stb.) is elérhető közvetlenül. A webreklám- és keresőpiac vezető cége által kifejlesztett szolgáltatáscsomag a letisztultsága és átlátható beállításai miatt válhat vonzóvá. A G+-t a Google-fióktulajdonosok érhetik el – újabban már meghívó nélkül is.

A legnépszerűbb szolgáltatások itt is ugyanazok, mint az eddig megismert közösségi oldalakon. Tehát gyűjthetjük az ismerősöket, és minket is bejelölhetnek. Itt mutatkozik meg az első nagy különbség a Facebookhoz képest: az ismerőseinket vizuálisan is megjelenő „körökbe” rendezhetjük, például „barátok”, „család” vagy „munkatársak”, „osztály társak”. Vannak alapértelmezett körök, de akármennyit létre lehet hozni, a megosztott tartalmaknál pedig ki lehet jelölni, melyik körnek szánjuk az adott filmet, képet vagy zenét. A Facebookon megismert, adatvédelmileg sok aggályt felvető „csoport”-okkal ellentétben a „körök” kezelése átlátható, egyértelmű.

A megosztás a hírfolyamban a Google Pluszon kicsit több, mint amit eddig ismertünk. Azon kívül, hogy a felhasználók bejegyzéseket, képeket, videókat, linkeket oszthatnak meg egymással, azokat egyszerűen szerkeszteni is tudják, könnyebben, mint a Facebooknál. (Érdekes, hogy le lehet tiltani a kommentelést egy-egy megjegyzésnél, ezt sokan „trolltalanító” gombnak hívják. Aki osztott már meg kényesebb témájú anyagot, az tudja, milyen megdöbbentő helyzet, mikor a témához nem kapcsolódó verbális erőszakkal szétvernek egy-egy beszélgetést. „Trollnak”, azaz rosszindulatú szörnynek nevezi az internetes zsargon az ilyen hozzászólókat.)

A „lájkolás” helyett itt „+1”-ezéssel lehet tetszést nyilvánítani, ez egyben a további megosztás eszköze is.

Az élő hangot jobban szerető felhasználók is találnak „plusz” lehetőséget az új közösségi oldalon. A G+-ban ugyanis a teljesebb és személyesebb kommunikáció kedvéért ismerőseinkkel – egyszerre többel is (!) – lehet videotelefonálni és beszélgetni, és persze csetelni is a hangouts nevű alkalmazásban. A Facebookon még nem elérhető, szimpatikusnak tűnő szolgáltatás akkor lehet veszélyes, ha gyerek használja, óvatlanul. Életkori határt egyébként nem írnak elő, de 14 éves kor alatt – szabályosan – nem juthat be egy gyerek a Google Pluszba.

Meglepő a reklámok teljes hiánya a külsőleg a Facebookhoz hasonló felépítésű oldalon. Jelenleg a szabályzat szerint az üzleti célú fiókokat törlik. Ez a szokatlan helyzet biztosan nem marad így, hisz a keresőóriás üzleti modellje a hirdetésekre épül.

A G+-on jelenleg nincsenek játékok sem. Nem kapunk értesítést a betakarítás sikeréről ismerőseink virtuális tanyáján, és űrbéli harcaik eredményéről sem tájékozódhatunk. Bennfentesek szerint később, külön csatornán, közösségi módon majd lehet játszani akár a Facebookról jól ismert Zynga cég játékaival is, így aki nem szereti, annak nem lesz zavaró, de a hiánya miatt sem kell majd máshová menni.

Reklám és játék tehát nincs, van viszont néhány ötlet, amit csak itt találunk meg. Szimpatikus fejlesztői húzás a sparks (szikra) lehetőség, ahol kicsit csökkenhet a felhasználót érő végtelen információáradat, és ahol tematikusan rendezve (szűrve) kaphatunk tartalmakat.

Természetesen okostelefonokon is fut a Google Plusz, van androidos és iPhone-os G+-alkalmazás, amelyeket ingyenesen lehet feltelepíteni, és például – máshol nem alkalmazott lehetőségként – a G+-ban a földrajzi helyváltoztatás koordinátája is megosztható a hírfolyamban.

Siska Mátyás, az online kommunikációs trendek szakértője szerint egy jól működő Google+ mellett drámaian csökkenhet az e-mail jelentősége (ahogyan ez a Facebookon már meg is történt), az egy gombnyomással elérhető többszereplős videokonferencia lehetősége pedig az üzleti élet szereplőinek is csábító lehet. A Google+ alkalmas arra, hogy néhány éven belül a versenytársak kiszorításával forradalmat csináljon. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a Facebook fejlesztői nem fognak feltett kézzel ki sétálni a porondról – egy rendkívül iz galmas, gigászi küzdelem veheti kezdetét.

Mi lesz belőle?

Legtöbben Gmail-használókként váltunk „plusz”-tagokká úgy, hogy meghívott valaki, ahogy a Gmail hőskorában is történt. 150 milliónyian vagyunk. 200 millió körüli a regisztrált fiókok száma, de tudjuk, hogy nagyon sokan egynél több fiókot használunk. A Facebook regisztrált használóinak száma 750 millió, ami legalább 500 millió személyt jelent. Nincs olyan statisztika, hogy hány Facebook-használó gmailes is egyben. Illetve: a Facebook tudja, hogy hányan adtak meg Gmail-címet, de egészen biztosan nem fogja nyilvánosságra hozni...

A G+ növekedési üteme már lassul, viszont minden beszámoló dicséri, és már most a fennmaradási küszöb fölött van, tehát a Facebook és a G+ együttes létezésére kell felkészülni. Ha minden így maradna, ahogy most van, akkor a G+ valahol 60-100 millió közé állna be (a nem béta-állapotot az jelzi majd, hogy minden Gmail-használó automatikusan megkapja a G+-fiókját), miközben a Facebook megmarad a háromnegyed milliárdnál. A Google nem bolond, ennyi nyilván kevés egy piacvezetőnek. Tehát van még valami a tarsolyában a G+-szal kapcsolatban. Mi lenne például, ha az előkészületben levő NFC-alapú mobilfizetés lehetőségeit a G+-ba ágyazná a Google? Ha itt és csak itt kaphatnánk személyre szabott árengedményeket, törzsvásárlói státuszt – az okostelefonunk révén? Ettől hány új G+-használó keletkezne? (Kenczler Mihály)