Hárommilliárd éves vándorlás

A gyémánt a hölgyeknek ékesség, a földtan kutatóinak alapvető információkat hordozó különlegesség.

A Science tudományos magazinban most megjelent tanulmány arról értesít, hogy a gyémántok segítségével meghatározhatjuk, mikor jelent meg először bolygónkon a lemeztektonikaként ismert jelenség. A publikáció szerint a drágakövek arra utalnak, hogy a lemeztektonika hárommilliárd évvel ezelőtt, de 1,5 milliárd évvel bolygónk megszületése után kezdődött.

A lemeztektonika folyamatosan mozgatja a földkérget és a földköpeny felső részét. A korábban felszínre emelkedett részek a mélybe sülylyednek, hogy helyükre újabbak emelkedjenek. Azt azonban nem tudjuk, hogy a több százmillió évesre becsült ciklusos körforgás mikor kezdődött. Stephen Richardson, a dél-afrikai Fokvárosi Egyetem kutatója most azt állítja, megtalálta a választ. A bizonyítékot a világ különböző pontjairól begyűjtött gyémántok adták meg.

A gyémánt az egyik legrégebben kialakult anyag Földünkön.Mintegy 3,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett 100–200 kmmélyen a Föld belsejében, igen nagy nyomás alatt, és több ezer Celsius-fokos hőmérsékleten. Miközben a felszínre emelkedő kőzetek magukkal hozták a gyémántokat, kis csomók tapadtak rájuk az őket szállító kőzetekből. Éppen ezek, az ékszeripar számára csekély értéket jelentő, „hibás” gyémántok keltették fel Richardson és Steven Shirey washingtoni kutató érdeklődését.

Néhány ásványi csomó a felső földköpeny leggyakoribb ásványából, peridotitból állt. Mások a ritkább eklogitot tartalmazták. Richardson és Shirey az ásványok kormeghatározása alapján arra a következtetésre jutott, hogy a peridotitcsomókat tartalmazó gyémántok 2–3,5 milliárd évesek. A legrégebbi eklogit – ez ritkán előforduló kristályos-szemcsés, átalakult kőzet – azonban hárommilliárd éves. Richardson és Shirey szerint ennél régebben nem indulhatott be a lemeztektonika.

„Ez egy nagyon világos és meggyőző érvelés” – idézte CatherineMcCammont, a Bayreuth-i Egyetem kutatóját a New Scientist. Ugyanakkor a kutatónő elképzelhetőnek tartja, hogy Richardson és Shirey által vizsgáltnál idősebb eklogit is előkerülhet.

Felvetődik, hogy miként nézett ki a Föld a lemeztektonika beindulása előtt? Richardson úgy véli, a kérget alkotó anyagok nem voltak olyan sűrűek, mint napjainkban, ezért nem süllyedtek le. Kevin Burke, a houstoni egyetem (Texas) kutatója is elképzelhetőnek tartja, hogy a korai Földön a jelenlegitől eltérő lemeztektonikai mozgások zajlottak le. A Föld akkoriban sokkal melegebb volt, ezért az extra hő sokáig nem engedte lesüllyedni a felszíni anyagot.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.